Európa is büntette a kormánypártokat
Összesen 267 képviselői helyhez jut az Európai Parlamentben az Európai Néppárt kereszténydemokrata-konzervatív frakciója a vasárnap este befejeződött EP-választás nyomán - áll az EP honlapján hétfő hajnalban kiadott új összesítésben.
A második legnagyobb frakció, a szocialista párt 159 hellyel rendelkezik majd, míg a liberálisok 81, a zöldek 54 képviselőt küldenek a 736 tagú testületbe - prognosztizálta az EP a 27 uniós tagországban egyre nagyobb arányban összeszámolt szavazatok alapján.
Eddig 785 képviselő közül a néppártnak 284, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) 215 képviselője volt. A liberálisok 103, a zöldek 42 hellyel rendelkeztek.
A kisebb frakciók közül a jelentős részben euroszkeptikus erőkből álló Unió a Nemzetek Európájáért csoport 35 helyet birtokolhat (eddig 44), míg az ESZP-n kívüli más baloldali és kommunista pártokat is magában foglaló egyesült baloldal frakciója 34 (41), az uniós együttműködést sok szempontból nem támogató Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport pedig 18 (24) tagra számíthat.
A fennmaradó 88 képviselő kisebb csoportokba tömörülhet, illetve hovatartozásuk egyelőre nem egyértelmű. A részvételi arányt a friss összesítés az előzőknél valamivel magasabbra, 43,55 százalékra teszi.
Büntették a kormánypártokat
Az európai parlamenti választásokon több országban a kormánypártokat büntették a világgazdasági válság leküzdésének elégtelensége miatt - a Reuters brit hírügynökség elemzése szerint ez derült ki az eredményekből.
Jóllehet általában a centrista erők megőrzik vezető helyüket a 736 fős parlamentben, a kormányzó pártok több helyütt, így Lettországban, Görögországban és Írországban igen rosszul szerepeltek. Németországban ugyan Angela Merkel kancellár konzervatívjai továbbra is a legnagyobb politikai tömörülést adják, de veszteséget kell elkönyvelniük.
Rekord alacsony részvétel
Minden eddiginél alacsonyabb volt uniós szinten a részvételi arány a mostani európai parlamenti (EP-) választásokon - derül ki az EP honlapján közzétett adatokból.
A hétfő hajnalban, közép-európai idő szerint néhány perccel három óra után közzétett nem végleges adatok szerint a június 4. és 7. között tartott EP-választáson a részvételi arány 43,09 százalékos volt. Öt évvel ezelőtt, az akkor huszonöt országot tömörítő Európai Unióban 45,47 százalék volt ez az arány.
Az EP-képviselők közvetlen, lakosság általi választását 1979-ben vezették be, akkor a kilenc tagállamban - Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Nagy-Britannia, Dánia és Írország - a polgárok 61,99 százaléka élt szavazati jogával. Azóta a részvételi arány egyre csökkent minden egyes, öt évenként tartott választáson.
A Jobbik máris az utcára menne
Besárgult az ország
Elsöpörheti a kormányt az MSZP veresége?
Orbán: Magyarország döntött
MSZP: az ország azt várja, folytassuk
Dávid Ibolya: győzött a józanság
Fodor: a választók megbüntettek, lemondok
Sólyom: világos és kétségbevonhatatlan az eredmény
A második legnagyobb frakció, a szocialista párt 159 hellyel rendelkezik majd, míg a liberálisok 81, a zöldek 54 képviselőt küldenek a 736 tagú testületbe - prognosztizálta az EP a 27 uniós tagországban egyre nagyobb arányban összeszámolt szavazatok alapján.
Eddig 785 képviselő közül a néppártnak 284, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) 215 képviselője volt. A liberálisok 103, a zöldek 42 hellyel rendelkeztek.
A kisebb frakciók közül a jelentős részben euroszkeptikus erőkből álló Unió a Nemzetek Európájáért csoport 35 helyet birtokolhat (eddig 44), míg az ESZP-n kívüli más baloldali és kommunista pártokat is magában foglaló egyesült baloldal frakciója 34 (41), az uniós együttműködést sok szempontból nem támogató Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoport pedig 18 (24) tagra számíthat.
A fennmaradó 88 képviselő kisebb csoportokba tömörülhet, illetve hovatartozásuk egyelőre nem egyértelmű. A részvételi arányt a friss összesítés az előzőknél valamivel magasabbra, 43,55 százalékra teszi.
Büntették a kormánypártokat
Az európai parlamenti választásokon több országban a kormánypártokat büntették a világgazdasági válság leküzdésének elégtelensége miatt - a Reuters brit hírügynökség elemzése szerint ez derült ki az eredményekből.
Jóllehet általában a centrista erők megőrzik vezető helyüket a 736 fős parlamentben, a kormányzó pártok több helyütt, így Lettországban, Görögországban és Írországban igen rosszul szerepeltek. Németországban ugyan Angela Merkel kancellár konzervatívjai továbbra is a legnagyobb politikai tömörülést adják, de veszteséget kell elkönyvelniük.
Rekord alacsony részvétel
Minden eddiginél alacsonyabb volt uniós szinten a részvételi arány a mostani európai parlamenti (EP-) választásokon - derül ki az EP honlapján közzétett adatokból.
A hétfő hajnalban, közép-európai idő szerint néhány perccel három óra után közzétett nem végleges adatok szerint a június 4. és 7. között tartott EP-választáson a részvételi arány 43,09 százalékos volt. Öt évvel ezelőtt, az akkor huszonöt országot tömörítő Európai Unióban 45,47 százalék volt ez az arány.
Az EP-képviselők közvetlen, lakosság általi választását 1979-ben vezették be, akkor a kilenc tagállamban - Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Nagy-Britannia, Dánia és Írország - a polgárok 61,99 százaléka élt szavazati jogával. Azóta a részvételi arány egyre csökkent minden egyes, öt évenként tartott választáson.
A Jobbik máris az utcára menne
Besárgult az ország
Elsöpörheti a kormányt az MSZP veresége?
Orbán: Magyarország döntött
MSZP: az ország azt várja, folytassuk
Dávid Ibolya: győzött a józanság
Fodor: a választók megbüntettek, lemondok
Sólyom: világos és kétségbevonhatatlan az eredmény
MTI
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
