Fájdalmas reform Görögországban - csökkentik a minimálbért
Görögországban 10 éves csúcsra emelkedett a munkanélküliség az idei első negyedévben a csütörtökön megjelent adatok szerint. A kormány egyebek mellett a minimálbér csökkentésével és az elbocsátások megkönnyítésével javítana a helyzeten.
A görög statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta 11,7 százalékra emelkedett az év első három hónapjában, a 2009 negyedik negyedévi 10,9 százalékról. A munkanélküliség - amely 1,6 százalékponttal haladja meg az euróövezeti átlagot - legutóbb egy évtizede volt hasonló nagyságú Görögországban.
Az állástalanok tábora a gazdasági visszaesés hatására várhatóan tovább bővül. A hazai össztermék (GDP) 4 százalékkal csökkenhet az idén. Ebből 2,5 százalékpont a súlyos adósságválság miatt bevezetett megszorítások, a fizetés- és nyugdíjcsökkentések, és adóemelések hatása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a recesszió miatt 15 százalékig emelkedhet az idén a munkanélküliségi ráta.
A kormány csütörtökön átfogó munkaerőpiaci reformot terjesztett elő. Ennek részeként a magánvállalatoknál törvényileg előírt végkielégítés mértékét a felére csökkentenék. A 25 éven alatti munkavállalók minimálbérét havi 740 euróról 592 euróra csökkentené a kormány, a 150 főnél többet foglalkoztató cégeknek pedig engedélyezné, hogy a jelenlegi, havi 2 százalék helyett az alkalmazottak 5 százalékát bocsáthassák el.
A szakszervezetek felháborodására reagálva a Andreasz Loverdosz munkaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a reformot az országot 110 milliárd eurós hitelkerettel támogató IMF és az euróövezeti tagállamok "diktálták", és az intézkedések hosszabb távon növelik a foglalkoztatást és javítják Görögország versenyképességét.
A törvényjavaslat a tervek szerint két héten belül törvényerőre emelkedik, elnöki rendelet formájában. A szakszervezetek elfogadhatatlannak nevezték a tervezetet, és kihirdetésének esetére sztrájkot helyeztek kilátásba. Az athéni sajtó csütörtökön arról írt, hogy a kormány igyekszik kihasználni a nyári időszakot a kemény intézkedések bevezetésére, mert ekkor a görögök kevésé fogalakoznak közügyekkel, és így elkerülhetőnek tűnik, hogy ősszel robbanásveszélyessé váljon a helyzet.
A görög statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta 11,7 százalékra emelkedett az év első három hónapjában, a 2009 negyedik negyedévi 10,9 százalékról. A munkanélküliség - amely 1,6 százalékponttal haladja meg az euróövezeti átlagot - legutóbb egy évtizede volt hasonló nagyságú Görögországban.
Az állástalanok tábora a gazdasági visszaesés hatására várhatóan tovább bővül. A hazai össztermék (GDP) 4 százalékkal csökkenhet az idén. Ebből 2,5 százalékpont a súlyos adósságválság miatt bevezetett megszorítások, a fizetés- és nyugdíjcsökkentések, és adóemelések hatása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a recesszió miatt 15 százalékig emelkedhet az idén a munkanélküliségi ráta.
A kormány csütörtökön átfogó munkaerőpiaci reformot terjesztett elő. Ennek részeként a magánvállalatoknál törvényileg előírt végkielégítés mértékét a felére csökkentenék. A 25 éven alatti munkavállalók minimálbérét havi 740 euróról 592 euróra csökkentené a kormány, a 150 főnél többet foglalkoztató cégeknek pedig engedélyezné, hogy a jelenlegi, havi 2 százalék helyett az alkalmazottak 5 százalékát bocsáthassák el.
A szakszervezetek felháborodására reagálva a Andreasz Loverdosz munkaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a reformot az országot 110 milliárd eurós hitelkerettel támogató IMF és az euróövezeti tagállamok "diktálták", és az intézkedések hosszabb távon növelik a foglalkoztatást és javítják Görögország versenyképességét.
A törvényjavaslat a tervek szerint két héten belül törvényerőre emelkedik, elnöki rendelet formájában. A szakszervezetek elfogadhatatlannak nevezték a tervezetet, és kihirdetésének esetére sztrájkot helyeztek kilátásba. Az athéni sajtó csütörtökön arról írt, hogy a kormány igyekszik kihasználni a nyári időszakot a kemény intézkedések bevezetésére, mert ekkor a görögök kevésé fogalakoznak közügyekkel, és így elkerülhetőnek tűnik, hogy ősszel robbanásveszélyessé váljon a helyzet.
MTI
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
