Felszívódnak a befektetők
A külföldi működőtőke-beruházások várhatóan 10 százalékkal csökkennek a közép- és kelet-európai átalakuló gazdaságokban, a gazdasági növekedés általános európai lassulása és a hitelpiaci bizonytalanság miatt, írták a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) elemzői, hétfőn megjelent előrejelzésükben.
Úgy vélték, ezen belül is viszonylag rosszabbul járnak a nagy adósságú, nagy folyómérleghiányú országok: ezek sorában említették elsősorban Észtországot, Lettországot, Magyarországot és Bulgáriát. Igaz, Magyarország, együtt a 2004 óta csatlakozott többi térségi EU-tagországgal, azért is "veszít", mert ezekben az országokban lényegében befejeződött a privatizáció, a multinacionális cégek befejezték a helyi piacok átvételét, és az egységnyi munkaköltségek is nőnek, írták a WIIW elemzői, akik szerint ez a folyamat független az érintett országok gazdasági növekedésének ütemétől.
A délkelet-európai országokba várhatóan 17 százalékkal, az európai volt szovjet köztársaságokba valószínűleg 10 százalékkal, az EU új térségi tagországaiba várhatóan 8,5 százalékkal kevesebb működőtőke érkezik külföldről az idén, mint tavaly.
Az előző négy évben az átlag szintjén ütemesen nőtt a külföldi működőtőke-beáramlás Közép- és Kelet-Európába, de ezen belül az új EU tagországokba már tavaly is csökkent, 7 százalékkal. Tavaly viszont 53 százalékkal több külföldi működőtőke érkezett az európai volt szovjet köztársaságokba a tavalyelőttinél, főleg Oroszországba és Ukrajnába.
A fő beruházók továbbra is holland, német és osztrák cégek.
A WIIW által idézett adatokból az tűnik ki, hogy Magyarországra tavaly 4,049 milliárd euró működőtőke érkezett a 2006-os 5,428 milliárd euró után, és a WIIW szerint az idén 3,5 milliárd euró várható.
Szlovákiába tavaly 2,093 milliárd euróra csökkent a beáramlás a 2006-os 3,324 milliárdról, idén a WIIW szerint 2 milliárd várható. Csehországba tavaly 6,674 milliárd eurónyi működőtőke áramlott külföldről a 2006-os 4,797 milliárd után, idén 6 milliárd várható. Lengyelországba tavaly 12,834 milliárd eurónyi működőtőke érkezett külföldről a 2006-os 15,198 milliárd után, idén 13 milliárd várható.
A tíz közép- és kelet-európai új EU-tag közül a tavalyi beáramlás egy főre jutó értékében vezet Észtország 1353 euróval, második Bulgária 798 euróval, harmadik Lettország 698 euróval, majd Csehország következett 646 euróval, Szlovénia 531 millióval, Litvánia 418 millióval, Magyarország 403 millióval, Szlovákia 388 euróval, Lengyelország 337 euróval és Románia 332 euróval.
A tavaly év végéig befektetett összes külföldi működőtőke egy főre jutó értékében a vizsgált húsz ország közül Észtország vezet 8416 euróval, a második Horvátország 6841 euróval, a harmadik Csehország 6612 euróval, a negyedik Magyarország 6600 euróval, a WIIW összesítése szerint. A közelebbi térségben Szlovákiában 5900 euró, Szlovéniában 4000 euró, Lengyelországban 2900 euró, Szerbiában 304 euró, Oroszországban 2000 euró, Ukrajnában 565 euró ez az érték.
Egyre kevésbé bíznak az euróövezetben
A Mercedes a "szokásosat" kapja a gyárért cserébe
Már nem befelé jön a pénz, hanem kifelé megy
Menekül a tőke az országból
Úgy vélték, ezen belül is viszonylag rosszabbul járnak a nagy adósságú, nagy folyómérleghiányú országok: ezek sorában említették elsősorban Észtországot, Lettországot, Magyarországot és Bulgáriát. Igaz, Magyarország, együtt a 2004 óta csatlakozott többi térségi EU-tagországgal, azért is "veszít", mert ezekben az országokban lényegében befejeződött a privatizáció, a multinacionális cégek befejezték a helyi piacok átvételét, és az egységnyi munkaköltségek is nőnek, írták a WIIW elemzői, akik szerint ez a folyamat független az érintett országok gazdasági növekedésének ütemétől.
A délkelet-európai országokba várhatóan 17 százalékkal, az európai volt szovjet köztársaságokba valószínűleg 10 százalékkal, az EU új térségi tagországaiba várhatóan 8,5 százalékkal kevesebb működőtőke érkezik külföldről az idén, mint tavaly.
Az előző négy évben az átlag szintjén ütemesen nőtt a külföldi működőtőke-beáramlás Közép- és Kelet-Európába, de ezen belül az új EU tagországokba már tavaly is csökkent, 7 százalékkal. Tavaly viszont 53 százalékkal több külföldi működőtőke érkezett az európai volt szovjet köztársaságokba a tavalyelőttinél, főleg Oroszországba és Ukrajnába.
A fő beruházók továbbra is holland, német és osztrák cégek.
A WIIW által idézett adatokból az tűnik ki, hogy Magyarországra tavaly 4,049 milliárd euró működőtőke érkezett a 2006-os 5,428 milliárd euró után, és a WIIW szerint az idén 3,5 milliárd euró várható.
Szlovákiába tavaly 2,093 milliárd euróra csökkent a beáramlás a 2006-os 3,324 milliárdról, idén a WIIW szerint 2 milliárd várható. Csehországba tavaly 6,674 milliárd eurónyi működőtőke áramlott külföldről a 2006-os 4,797 milliárd után, idén 6 milliárd várható. Lengyelországba tavaly 12,834 milliárd eurónyi működőtőke érkezett külföldről a 2006-os 15,198 milliárd után, idén 13 milliárd várható.
A tíz közép- és kelet-európai új EU-tag közül a tavalyi beáramlás egy főre jutó értékében vezet Észtország 1353 euróval, második Bulgária 798 euróval, harmadik Lettország 698 euróval, majd Csehország következett 646 euróval, Szlovénia 531 millióval, Litvánia 418 millióval, Magyarország 403 millióval, Szlovákia 388 euróval, Lengyelország 337 euróval és Románia 332 euróval.
A tavaly év végéig befektetett összes külföldi működőtőke egy főre jutó értékében a vizsgált húsz ország közül Észtország vezet 8416 euróval, a második Horvátország 6841 euróval, a harmadik Csehország 6612 euróval, a negyedik Magyarország 6600 euróval, a WIIW összesítése szerint. A közelebbi térségben Szlovákiában 5900 euró, Szlovéniában 4000 euró, Lengyelországban 2900 euró, Szerbiában 304 euró, Oroszországban 2000 euró, Ukrajnában 565 euró ez az érték.
Egyre kevésbé bíznak az euróövezetben
A Mercedes a "szokásosat" kapja a gyárért cserébe
Már nem befelé jön a pénz, hanem kifelé megy
Menekül a tőke az országból
MTI
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
