Felülvizsgálat: az IMF megint meglátogat minket

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyolc tagú delegációja James Morsink misszióvezetővel az élén szerdától Budapesten konzultál, a novemberben Magyarországnak nyújtott 12,5 milliárd euró összegű hitelkeret felhasználásának első, rendes felülvizsgálata alkalmából.

A nemzetközi szervezet vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn január 13-án járt Budapesten, s a miniszterelnökkel, valamint a pénzügyminiszterrel és az MNB elnökével folytatott tárgyalás utáni tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az IMF-fel kötött megállapodás során a magyar kormány határozta meg a feltételeket, illetve a szükséges lépéseket, amelyek a valutaalap számára is elfogadhatóak voltak.

Ebben a magyar kormány azt vállalta, hogy a 2009. évi 0,9 százalékos GDP-csökkenésre épülő költségvetést módosítja, és a GDP- arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiányt 2,6 százalékra mérsékli. A kormány rögzítette azt is, hogy a korábban előirányzott adócsökkentéseket visszavonja, s nem hajt végre olyan változtatásokat az adótörvényekben, amelyek kisebb nettó bevételeket eredményeznek.

A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra koncentrálódik, ami összhangban áll Magyarország GDP-arányosan viszonylag nagyméretű állami szektorának szűkítési igényével - áll a szándéknyilatkozatban, amely 2009-ben az elsődleges kormányzati kiadások (GDP-arányosan) két százalékos csökkentését irányozza elő. (Az elsődleges kiadások a kamatterheket nem tartalmazzák.)

Történelmi rekord Csapdában a forint, csapdában az ország Átszakadt a gát: 300 forint fölött az euró Magyar paradoxon: a forint visszavá

A szándéklevélben megfogalmazott kiigazítás keretében a kormány egyebek között vállalta, hogy 2009-ben a közszféra nominálbéreit nem emeli, kiiktatja a közalkalmazottak 13. havi fizetését, és 80 ezer forintban maximálja a 13. havi nyugdíjak folyósítását, miközben a korkedvezménnyel nyugdíjba menőknél megszünteti 13. havi kifizetést. A kormány konzultációt javasolt az IMF-nek arra az esetre, ha az elsődleges egyenlegben finanszírozási problémák miatt korrekciót kell végrehajtani, vagy ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket, illetve ha a makrogazdasági kilátások jelentős mértékben tovább romlanak.

Dominique Strauss-Kahn arról beszélt január közepén Budapesten, hogy Magyarországon további strukturális reformokra van szükség a fenntartható növekedés érdekében. A vezérigazgató utalt a szükséges  strukturális reformok néhány elemére, így a bankszektor és a pénzügyi felügyelet megerősítésére, a hatékonyabb munkaerőpiac kialakítására, az adórendszer igazságosabbá tételére.

"Az IMF nem támogatja az általános adócsökkentést" - válaszolta újságírói kérdésre a vezérigazgató, aki inkább átcsoportosítást ajánlott az adórendszeren belül, s azt is felajánlotta, hogy az IMF tanácsaival segíti ezt a folyamatot. A szándéklevélben megfogalmazott költségvetési felelősségvállalásról szóló törvényt (az úgynevezett plafontörvényt) decemberben elfogadta a parlament, és megtörtént a Költségvetési Tanács tagjainak jelölése is.

Mi lesz most, hogy lejár az államadósság ötöde?
Kína szegény ország, nem ad pénzt az IMF-nek
Újabb hitelért ment a kormány?  
Gyurcsányék nem szórakozásból titkolóznak
A közszolgák hallani sem akarnak a kisebb bérről

MTI