Kevésbé pozitívra értékelték az európai vállalatok a belföldi és külföldi üzleti partnereik fizetési szokásait 2009 első felében, mint 2008 nyarán, és maguk is negatív értékelést kaptak a nemzetközi üzletfeleiktől – ez derül ki az Atradius legújabb, fizetési morált vizsgáló felméréséből
Kevésbé pozitívra értékelték az európai vállalatok a belföldi és külföldi üzleti partnereik fizetési szokásait 2009 első felében, mint 2008 nyarán, és maguk is negatív értékelést kaptak a nemzetközi üzletfeleiktől – ez derül ki az Atradius legújabb, fizetési morált vizsgáló felméréséből. Az európai célpiacok fizetési környezete nagymértékben befolyásolja a magyar export lehetőségeit is.
Az „Atradius Fizetési Szokások Barométer” felmérés során 1.800 vállalatot kérdeztek meg 2009 első két hónapjában kilenc európai országban (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Svédország). Ezekbe az országokba irányul a magyar export nagy része.
„A hazai vállalatok számára kulcsfontosságú lehet, hogy milyen változások tapasztalhatók ezeken a piacokon a fizetési szokások területén, hiszen az exporttevékenység kitörési lehetőséget jelenthet a recesszióból” – mondta Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője.
Dél-Európa a sereghajtó
A tanulmány jelentős különbségeket térképezett fel az országok fizetési feltételeiben. A német vállalatok állapítják meg a legrövidebb fizetési határidőt, átlagosan 24 napot, őket követik a svéd cégek 30 nappal. A leghosszabb fizetési határidőt, 75 napot a vizsgált országok közül a spanyol vállalatok állapítanak meg, Olaszországban ez a szám 67 nap.
A felmérés szerint a dél-európai országok rendelkeznek a legrosszabb fizetési szokásokkal. Olaszország (a megkérdezettek 76%-a), Franciaország (74%) és Spanyolország (64%) válaszadói a belföldi fizetési morált „gyengének” vagy „közepesnek” értékelték. Ezzel szemben Svédország és Dánia (62%-a válaszadóknak mindkét országban) vállalatai szerint a belföldi fizetési feltételek „jók”, „nagyon jók” vagy „kiválóak”.
A belföldi fizetési időtartam emelkedett a vizsgált országok felében 2008 nyarához képest, de – Belgium kivételével – nem haladja meg a 2007/2008 telén mért átlagot. A 2008 nyarán mért adatokhoz viszonyítva a belföldi fizetési időtartam Spanyolországban 14 nappal nőtt (átlagosan 80 nap a 2008 nyarán mért 66 naphoz képest), míg Olaszországban 6 nappal rövidebb lett (átlagosan 78 nap a 2008 nyarán mért 84 naphoz képest). 2008-hoz viszonyítva a belföldi fizetési késedelmek viszont csökkentek. A brit, a spanyol és a svéd cégek például „nagyon ritkán” vagy „inkább ritkán” tapasztaltak belföldi fizetési késedelmet, és „nagyon ritkán” belföldi nem-fizetést 2008 nyarához képest.
A külföldi fizetési morál jobb?
A felmérés szerint a vizsgált országok vállalatai általában jobbra értékelték a külföldi fizetési szokásokat, mint a belföldieket. Nagy-Britanniában a megkérdezett vállalatok 70%-a és Svédországban a megkérdezett vállalatok 59%-a „jónak”, „nagyon jónak” vagy „kiválónak” minősítette a külföldi fizetési morált, azonban Franciaországban 56% és Spanyolországban 57% tartja a külföldi fizetési szokásokat „gyengének” vagy „közepesnek”. Svédország és Dánia voltak az egyedüli országok, amelyek magasabbra értékelték a belföldi fizetési morált, mint a külföldit.
Külföldi fizetési késedelmet a dán, a francia és a német cégek 2008-hoz képest „nagyon ritkán” vagy „inkább ritkán” tapasztaltak, míg a brit és a svéd vállalkozások külföldi nemfizetést tapasztaltak „nagyon ritkán”.
Növekvő fizetésképtelenség
Mind a belföldi, mind a külföldi fizetésképtelenség növekedett 2008/2009 telén az előző év hasonló időszakához képest a vizsgált piacokon. Ez ellentétben áll a külföldi nemfizetésben tapasztalható csökkenéssel és az emelkedő-csökkenő belföldi fizetésképtelenséggel 2008 nyarához viszonyítva.
A skandináv államok rendelkeznek a legjobb fizetési szokásokkal a nemzetközi üzleti partnerek szerint. A dán és svéd vállalatok fizetési morálját a nemzetközi üzleti partnereik átlagosan 70%-a minősítette jónak, nagyon jónak vagy kiválónak. Az olaszok fizetési szokásait a nemzetközi ügyfelek 62%-a, a spanyolok szokásait a megkérdezett nemzetközi partnerek 56%-a értékelte „gyengének” vagy „közepesnek”.
Nem mindenki védekezik a fizetési kockázat ellen
A vizsgált európai vállalatoknak országonként csak 56-70%-a tesz lépéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a nemfizetésből eredő kockázatok ellen. A leginkább védettek (70%) a brit cégek, míg a dán vállalatok mindössze 56%-a tartja a védekezést fontosnak. A megkérdezettek 45%-a az előrefizetés eszközét használja védekezésként, 35%-uk pedig a hitelbiztosítást.
A cash flow, az értékesítés volumene és a finanszírozás mértéke azok a tényezők, amelyekről a megkérdezettek úgy gondolják, hogy a legnagyobb hatással vannak az ügyfeleik fizetőképességére a jelen gazdasági helyzetben.
„Bár a globális gazdasági hanyatlás világszerte negatívan befolyásolta a fizetési szokásokat, ez a hatás országról országra változik” – magyarázta a felmérést Vanek Balázs. „A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy megértsék és professzionálisan értékeljék a fizetési környezetet, illetve a különböző hitelezési kockázatokat, mivel egy tévedés komoly cash flow problémákhoz vezethet.”
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Kevésbé pozitívra értékelték az európai vállalatok a belföldi és külföldi üzleti partnereik fizetési szokásait 2009 első felében, mint 2008 nyarán, és maguk is negatív értékelést kaptak a nemzetközi üzletfeleiktől – ez derül ki az Atradius legújabb, fizetési morált vizsgáló felméréséből 
Már szervezik a következő Zelenszkij-Trump találkozót – itt is megpróbálják elmagyarázni, miért nem hasonlít a háború a játszótéren civakodó gyerekekhez. 
