Foglalkoztatási csoda Németországban

A Szövetségi Munkaügyi Hivatal szerint a munkanélküliek átlagos száma 2010-ben 3,244 millión állt, és így 5,2 százalék volt, ami csökkenést jelent az előző évhez képest. 2010 őszén a szám a lélektani szempontból fontos hárommilliós határ alá esett, és ez a pozitív munkaerőpiaci fejlemény jelentős lökést adott a személyes anyagi körülményekbe és szakmai jövőjükbe vetett fogyasztói bizalomnak.  A német fogyasztók arra számítanak, hogy a növekedésnek jelentős pozitív hatása lesz jövedelmükre, és a legújabb bérmegállapodások is megerősítik ezeket a várakozásokat.

A kiskereskedelmi szektorban is pozitívak az adatok
 
A GfK számításai szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi egységek és gyógyszertárak értékesítése emelkedett a tavalyi évben. Az 1,2 százalékos emelkedéssel 154 milliárd eurós új rekordot jelentő forgalmat bonyolítottak le. A nem élelmiszer szegmens – mint az elektronika, textil, bútor és barkács – szintén markáns értékesítésnövekedést jegyzett.

A becslések szerint 2,6 százalékos, majdnem 148 milliárd eurós összértékesítési eredmény a nem élelmiszer szegmensben 2002 óta a legjobb eredményt jelentette. A műszaki fogyasztási cikkek, beleértve a szórakoztató elektronikát, fotófelszerelést és háztartási berendezéseket, különösen erős növekedést mutattak: az értékesítés több mint 8 százalékkal, 47 milliárd euróra emelkedett.  A fogyasztók között megfigyelhető, hogy figyelmük a kizárólag alacsony árak felől folyamatosan a minőség felé fordul.

Németország foglalkoztatási „csodája”

A német fogyasztók vásárlási hajlandósága feltűnő, ha azt Németország európai szomszédaihoz hasonlítjuk. Tavaly a német gazdaság jelentősen lekörözte a többi nagy európai országot, és mindenféle előrejelzések ellenére növekedésnek indult. Miközben a bruttó hazai termék Németországban 3,6 százalékkal emelkedett, Franciaország (+1,6 százalék), az Egyesült Királyság (+1,8 százalék) és Olaszország (+1,1 százalék) nem volt képes ezt a gyors növekedést követni. A spanyol GDP még enyhén csökkent is, 0,2 százalékos esést mutatva. A nagy népességű EU országok közül csak Lengyelország (+3,5 százalék) jegyzett a német szinthez hasonló pozitív növekedést.

Egész Európában Németország volt az egyetlen olyan ország, ahol a munkanélküliek száma a pénzügyi és gazdasági válság előtti 2007-es szinthez viszonyítva csökkent. A 17 százalékos csökkenéssel Németország kiemelkedik szomszédai közül. Ebből a szempontból a balti államok állnak a lista végén, mivel a munkanélküliség ott több mint megháromszorozódott. Írország és Spanyolország szintén markáns emelkedést tapasztalt a munkanélküliségi adatokban, ami az ingatlanpiaci és gazdasági válság jelentős hatásának jele - derül ki a GfK kutatásából.

A franciák félnek életszínvonaluk csökkenésétől

A pozitív vállalati jelentések 2010-ben átlagosan +29 pontra növelték a német fogyasztók elvárásait. Franciaországban azonban az emberek sokkal negatívabban értékelték országuk gazdasági kilátásait: a gazdasági várakozások 2010-ben csak -11 pontos értéket értek el. A szomszédos Németországgal összehasonlítva, a magasabb társadalombiztosítási kifizetések és a törvényileg kötelezően előírt 35 órás rövidebb munkaidő tehertételt jelent a gazdaság versenyképességére. 

A francia fogyasztók jelenleg félnek attól, hogy életszínvonaluk jelentősen esni fog. Ezt tükrözi a jövedelmi várakozások átlagos 2010-es szintje is, ami -27 ponttal egyértelműen negatív a +28 pontos németországihoz képest. A két legnépesebb európai ország eltérő fejlődést mutat a vásárlási hajlandóság terén is: az átlagos mutató értéke 2010-ben +27 pontot ért el Németországban, és csak -32 pontot Franciaországban.

Egyesült Királyság: a takarékosság negatívan hatott a fogyasztásra

Az Egyesült Királyságban a hosszú ingatlanpiaci fellendülés végének, valamint a kormányzat költségvetést konszolidáló intézkedéseinek jelentős hatása volt.  Tavaly a vásárlási hajlandóság csak -29 pontos értéket ért el, és a jövedelmi várakozások átlagos mutatója szintén negatív volt, -5 pont. Az Egyesült Királyságban a közszféra a legnagyobb munkáltató, és ennek megfelelően a kormányzat takarékossági intézkedéseinek hasonlóan nagy hatása van ott. Ezenkívül a bérbefagyasztások és a németországihoz képest magas infláció csökkentette a britek életszínvonalát.

Csökkenő fogyasztás délen is

Az olasz fogyasztók is pesszimistán látták országuk gazdasági kilátásait tavaly. A gazdasági növekedés már a pénzügyi válság előtt alacsony volt, az államadósság magas, és a munkanélküliség tavaly 2001 óta a legmagasabb szintet érte el. Ezen kívül a munkaerőpiaci helyzetet negatívan befolyásolja az ideiglenes foglalkoztatási szerződések, és az alacsony bérű munkahelyek számának jelentős emelkedése. Az ország középosztálya zsugorodik, és az olasz fogyasztók óvatos fogyasztással és nagy árérzékenységgel reagálnak a helyzetre.

Spanyolországra nagyon kedvezőtlen hatása volt az ingatlanpiaci válságnak. A munkanélküliségi ráta több mint kétszeresére emelkedett 2007 és 2010 között az ingatlanszektornak az ország gazdaságában betöltött hatalmas szerepe miatt. Szinte minden más európai országgal ellentétben a bruttó hazai termék az elmúlt évben enyhén még tovább csökkent. A kormányzat az egyes szociális szolgáltatások lefaragásával, a közalkalmazottak fizetésének csökkentésével és magasabb adók bevezetésével küzd a magas költségvetési hiány ellen: például az ÁFÁ-t 16 százalékról 18 százalékra emelték.

Kiemelkedő lengyel növekedés

A GfK felmérése szerint Lengyelország bruttó nemzeti terméke 2010-ben 3,5 százalékkal növekedett, és így majdnem olyan magas volt, mint Németország növekedési rátája. A kelet-európai ország munkanélküliségi mutató is lenyűgözőek voltak 2010-ben, ugyanazon a szinten maradtak, mint ahol 2007-ben álltak. Azonban a tavaly elért pozitív gazdasági növekedést a lengyel fogyasztók csak korlátozott mértékben észlelték, mint azt a németországihoz képest alacsony átlagos gazdasági várakozások indexérték (+5 pont) mutatja.

A média által a pénzügyi válság potenciális következményeivel kapcsolatban táplált aggodalmak jobban befolyásolták a lengyel fogyasztók értékelését, mint a látható gazdasági növekedés. Ez egyértelműen látható a jövedelmi várakozások mutatónál, mely átlagosan -1 ponton állt az év során. Azonban a vásárlási hajlandóság +6 pontos értéke nagyon pozitív Európa többi részéhez viszonyítva.

A válság a görögöket és a románokat érintette legjobban

A román és görög fogyasztók tavaly nagyon erősen érezték a pénzügyi válság és országuk magas adósságállományának hatásait. A bruttó hazai termék Görögországban 4,2 százalékkal, Romániában 1,9 százalékkal esett, és a fogyasztók gazdasági várakozásai hasonlóan negatívak voltak: az átlagosan -50 pontos 2010-es értékükkel a románok az európai rangsor végén álltak, őket a görögök követték -39 ponttal. Mindkét ország kormányára nagy nemzetközi nyomás nehezedik, hogy csökkentse költségvetési hiányát, mivel pénzügyi segélyt kaptak az Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Központi Banktól és az EU-tól.

Az eredmény a szociális szolgáltatások jelentős megnyirbálása és az adók és illetékek emelkedése. Ezzel összhangban, a fogyasztók jövedelmi várakozásai mindkét országban negatívak voltak 2010-ben, az átlag -47 pont volt Romániában, és -43 pont Görögországban. A vásárlási hajlandóságot is befolyásolta a fogyasztók jövőtől való félelme. Az átlagosan -38 pontos görög, és -33 pontos román 2010-es mutatóértékeivel ez a két ország – Portugáliával együtt, ahol az érték egészen -47 pontig esett – végzett az utolsó helyeken európai összehasonlításban.

A „vonakodó” fogyasztókból „optimista” fogyasztók lesznek

A más európai országokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy Németország jelenleg kivételes helyzetben van. A fellendülés nemcsak erősíti a vállalatokat, hanem folyamatos javulást is hozott a fogyasztói véleményekben. Miközben a németeket korábban esetleg tartalékoló és rendkívül árérzékeny fogyasztóknak tarthatták, ma már egyre inkább a minőségre figyelnek, és boldogan költenek rá. „A német fogyasztók megváltoztak. Még a 2009-es válságévben is dacoltak a negatív újságcímekkel, és tavaly óta ők Európa optimistái. A magánfogyasztás a fenntartható gazdasági növekedés támogatásának létfontosságú eleme lett,” – összegezte a kutatást Dr. Klaus L. Wübbenhorst professzor, a GfK Csoport vezérigazgatója.

Privátbankár