A felnőtt lakosság csupán egyharmada hajlandó tenni is környezetünk védelméért. Ma még a hazai lakosság felét sem foglalkoztatja a szelektív hulladékgyűjtés, mint téma. Ami még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a fiatalok többsége alacsony hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyűjtés iránt
A felnőtt lakosság csupán egyharmada hajlandó tenni is környezetünk védelméért. Ma még a hazai lakosság felét sem foglalkoztatja a szelektív hulladékgyűjtés, mint téma
A magyar felnőtt lakosság mindössze egyharmadát érdekli a környezetvédelem, mint téma. Hasonló arányban vannak azok, akik azt vallják magukról, hogy hajlandóak is tenni környezetünk védelméért. A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK megvizsgálta a lakosság környezetvédelemhez, környezettudatos életmódhoz való viszonyát. A felmérések eredményei rámutatnak, hogy a lakosság 45 százaléka vallja magáról, hogy valaha is gyűjtötte szelektíven a szemetet. Legnagyobb arányban a „befutott értelmiségiek”, legcsekélyebb arányban pedig a társadalom legalsó rétege, az „underclass” teszi mindezt.
Környezetvédelem, klímaváltozás, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, társadalmi felelősségvállalás, fair trade. Néhány a nap, mint nap hallható környezetvédelemmel kapcsolatos, ún. „zöld” fogalmak közül, amelyekből építkezve egyre több környezettel kapcsolatos üzenet éri a fogyasztókat, akik sokféleképpen viszonyulnak a környezetvédelmi kérdésekhez. A GfK Hungária kutatásainak eredményei szerint a felnőtt lakosságot különböző mértékben érdeklik az egyes témák.
„A hazai felnőttek 38 százaléka mondja magáról, hogy érdekli a környezetvédelem, mint téma. Amíg a szelektív hulladékgyűjtés a fogyasztók felét foglalkoztatja, ami jól beépült a fejekbe, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás még idegenül csengenek az embereknek, a fair trade kifejezést ma még alig ismerik” – mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A GfK Hungária és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet közös kutatása megállapítja, hogy a „zöld gondolkodás”, a környezetvédelem a kultúrafogyasztás része, ezért nagymértékben kultúrafüggő. A korábban azonosított 8 jellegzetes fogyasztói csoport egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutat a környezettudatos életmód, valamint a környezetvédelemhez való viszonyulás tekintetében.
A magyarok 45 százaléka állítja magáról, hogy valaha is gyűjtött szelektív módon szemetet. Azonban ahogy az átlagok megtévesztőek szoktak lenni, ez ezúttal is így van. A szelektív hulladékgyűjtés terén a társadalom egynegyedét kitevő értelmiségi, illetve legmagasabb jövedelmi státuszú csoportok járnak az élen. Körükben a szelektív hulladékgyűjtők aránya eléri a 60 százalékot is.
Csekélyebb mértékben aktívak a szelektív hulladékgyűjtés terén a kevésbé tehetős csoportokba tartozók. Ami még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy ma még a fiatalok többsége alacsonyabb hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyűjtés iránt. A társadalmilag legszegényebb réteg, az ún. „underclass” hajlandó a legkevésbé védeni a környezetet.
A szelektív hulladékgyűjtésen kívül sok más lépéssel tudunk tenni a környezetünk védelméért. A GfK Hungária klímaváltozással kapcsolatos felmérése ennek járt utána. Az eredmények szerint tízből heten hajlandók energiatakarékos izzót használni. Tízből hatan kapcsolják ki elektromos készülékeiket, ha nem használják, és hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosógép, hűtőgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak. A fogyasztók fele állítása szerint előnyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idő kevésbé szennyezi a környezetünket), viszont az autó használatáról csupán alig több mint az egynegyedük mondana le.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A felnőtt lakosság csupán egyharmada hajlandó tenni is környezetünk védelméért. Ma még a hazai lakosság felét sem foglalkoztatja a szelektív hulladékgyűjtés, mint téma. Ami még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a fiatalok többsége alacsony hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyűjtés iránt .jpg)
.jpg)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
