A gazdaságkutató szerint a magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb - a külső egyensúly javulásán kívül - ott ez is csak látszat. A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul, a munkaerőpiacon érdemi javulás nincs, az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál. Az elemzés szerint az egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2 százalékról 5 százalékra emelkedik.
A helyzetet tovább rontja, hogy a gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak.
Romló pénzpiaci megítélés
A GKI szerint Magyarország pénzpiaci megítélése 2011 nyarán újra romlani kezdett, majd 300 forinton is túlra gyengítő hatást keltett a devizahitelesek egyösszegű kedvezményes végfizetésének ötlete. A magyar kockázati felár rendkívül magasra emelkedett. Az éves átlagos euróárfolyam az idén 275 forint felett, a következő hónapokban 290 forint, 2012-ben 285 forint körül alakul. A prognózisok szerint az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet, amely az év végére 6,5 százalék, a jövő év közepére 7 százalék lehet.
A GKI megítélése szerint a kormánynak újra kellene gondolnia az adópolitikáját, ennek adócsökkentő része - a társasági adó, a magas jövedelműek szja-terhének mérséklése - ugyanis sem fogyasztási, sem beruházási növekményt nem hozott, miközben az alacsony jövedelmű foglalkoztatottaknál az adójóváírás kivezetése, az üzleti szférában a különböző válság- és egyéb adók a kereslet, a foglalkoztatás és a beruházások csökkenéséhez vezettek.
Csökkenhetnek a reálkeresetek
A jelenlegi, 78 ezer forintos minimálbér nettó értékének szinten tartásához 92 ezer forintra, csaknem 20 százalékkal tervezi megemelni a kormány. Ahhoz, hogy az adóváltozások következtében senkinek se csökkenjen a nettó keresete, átlagosan közel 7 százalékos bruttó béremelésre volna szükség, míg a reálbérek szinten tartásához mintegy 11 százalékosra. A GKI szerint nyilvánvaló, hogy ezt a cégek többsége nem tudja és nem fogja megvalósítani, vagy ha látszólag igen, akkor foglalkoztatást csökkent és/vagy szürkít.
A GKI a számos bizonytalansági tényezőre tekintettel - a bruttó keresetek évi 5 százalékos emelkedése mellett - a reálkeresetek átlagosan 1,5 százalékos csökkenésére számít. A bruttó 140-150 ezer forint alatt keresők - mivel esetükben lehetetlen, hogy teljes mértékben megvalósul a kereseti szintektől függően 7-19 százalékos keresetnövekedés - nettó bércsökkenést vagy reálbér-csökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni.
Reáljövedelem, fogyasztás, beruházás, GDP: csökken
A GKI szerint a végtörlesztési lehetőséget csak a vagyonosok és/vagy magas jövedelműek tudják igénybe venni, miközben ez súlyos veszteséget okoz a bankoknak, növeli a kockázati felárakat, gyengíti a forintot és emeli a kamatokat. A GKI előrejelzése szerint a reáljövedelem várhatóan 2,5 százalékkal, a fogyasztás 3 százalékkal csökken.
A gazdaságkutató szerint félő, hogy a beruházások 2012-ben háromévi visszaesés után sem kezdenek emelkedni a bankokra hárított hatalmas veszteségek és az előreláthatóság hiánya miatt. A GDP az idei 1,5 százalék körüli növekedést követően jövőre 1 százalékkal csökken a prognózis szerint.
MTI