H1N1: mégis jöhetnek a tömeges kényszervágások?

Összesen 69 országban, közel 22 ezer ember szervezetében mutatták ki az új típusú influenzát okozó H1N1-es vírust, amely eddig 125 halálos áldozatot követelt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb összesítése szerint. Spanyolországban egy hét alatt 74%-al nőtt a megbetegedések száma

A szervezet legutóbbi, szerdai jelentése óta 2681 új fertőzést, köztük nyolc, halállal végződő megbetegedést regisztráltak a hatóságok világszerte. A WHO hivatalos adatai szerint a legtöbb fertőzés az Egyesült Államokban, Mexikóban, Ausztráliában, Kanadában, Nagy-Britanniában és Chilében történt.

A világszervezet újabb válságtanácskozást tart a H1N1-es vírus miatt, de továbbra sem várható, hogy a hatfokozatú skálán jelenleg érvényben levő ötös fokú járványügyi készültséget a hatos szintre emelnék. A járvány eddig 125 halálos áldozatot követelt.

Először szedett áldozatot a Dominikai Köztársaságban az új típusú influenza: egy 17 éves fiatal nő halt meg pénteken a betegségben. A fiatal nő 27 hetes terhes volt, szívbetegségben szenvedett, ráadásul korábban tuberkulózisa volt, s emiatt eleve a súlyos kockázatú páciensek közé sorolták. A közép-amerikai országban jelenleg összesen 44 embert ápolnak a betegség miatt.

A tudósok alábecsülték a forrás szerepét

A spanyol egészségügyi minisztérium jelentése szerint az újinfluenzás megbetegedések száma 70 százalékkal 291-re nőtt a héten. Spanyolországban péntekenként összesítik az A(N1H1) vírussal fertőzött betegek számát. A múlt héten ez a szám 167 volt.  A hét közben a kormány új adatokat közölt a Madrid környéki iskolában kitört járványról. Itt összesen 66 új megbetegedés fordult elő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a héten Spanyolországot azon országok között említette, amelyekben gyorsan terjed emberről emberre a vírus. Egy spanyol egészségügyi illetékes tegnap tagadta, hogy az újabb adat aggodalomra adhatna okot, mondván, hogy az esetek enyhe lefolyásúak, és a betegek közül senkit sem ápolnak kórházban.

Az egészségügyi illetékesek világszerte alulbecsülték azt a kockázatot, amelyet a sertések jelenthetnek az új influenzatörzsek felbukkanása szempontjából, ehelyett túlzottan a madárinfluenza általi fenyegetettségre összpontosítottak - állapították meg legfrissebb jelentésükben a Mexikóban vizsgálódó kutatók.

"Ez a törzs valószínűleg a legutóbbi sertésvírusokból fejlődött ki - írta Gerardo Nava, a mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatója munkatársaival az Eurosurveillance című online folyóiratban közzétett jelentésében. - A megállapítások alapján az észak-amerikai házisertéseknek elsődleges szerepük lehet a vírus kialakulásában és fennmaradásában".

Az egészségügyi szakértők megjegyzik azt is, hogy a sertések közötti vírusátadást igen kevéssé felügyelik, noha a vírus nagyon gyakori ezekben az állatokban, és ugyanúgy átadják egymásnak, mint az emberek. Influenzavírus átadását ráadásul kimutatták már emberről sertésre és sertésről emberre is.

"Ezek a megfigyelések megerősítik, hogy a sertések potenciális kockázati tényezőt jelentenek a következő influenza pandémia forrásaként" - hangsúlyozta Nava csoportja.

A kutatók az utóbbi két évtizedben Észek-Amerikában keringő H1N1 vírusok valamennyi rendelkezésre álló genetikai szekvenciáját áttekintették felmérésükhöz. A H1N1 törzs az 1918-as járvány óta jelen van, embereket, sertéseket egyaránt megfertőz, és rendszeresen mutálódik. Sertésektől származó mintákat azonban alig talált a kutatócsoport. "Úgy vélem, megfeledkeztünk a sertéstelepekről" - közölte Nava, hozzátéve, hogy egyes szakértők már 1998-ban szorgalmazták a sertések influenzájának alaposabb megfigyelését.

A H1N1 vírussal fertőződött budapesti férfi - a harmadik magyarországi fertőzött - influenzás tünetekkel jelentkezett a Szent László Kórház ambulanciáján még csütörtökön, a laboratóriumi vizsgálatok később igazolták, hogy megbetegedését az A/H1N1 influenzatörzs okozta. A férfi betegsége előtt New Yorkban járt, pünkösdhétfőn érkezett haza Magyarországra, tünetei már itthon jelentkeztek - olvasható a minisztérium közleményében, amely hozzáteszi, az ÁNTSZ vizsgálja, hogy a beteg környezetében tovább terjedt-e a fertőzés.

A kutatók most sürgették a sertések gyakoribb ellenőrzését, felszólítva a farmereket arra, hogy készüljenek fel az esetleges tömeges kényszervágásokra. Szerintük erre nem csak akkor kerülhet sor, amikor a sertésinfluenza egyébként enyhe tünetei jelentkeznek. "Nem az a gond, hogy a sertés megbetegszik, és még az sem, hogy emberre átadja a vírust: az igazi probléma az, hogy a vírus rekombinálódhat, új szakaszokat, új géneket építhet be" - hangsúlyozta Nava.

A madárinfluenza, amelytől korábban világszerte tartottak az egészségügyi illetékesek, 2003 óta mindössze 433 embert fertőzött meg és 262 halálát okozta.

Magyarországon is van H1N1-el fertőzött beteg
Új vírus: a legrosszabbra készülnek a románok
H1N1: megkaptuk a vírustörzset
Hogy ne kapjuk el az új vírust, ha utazunk?
Csehországban is felbukkant a H1N1
H1N1: újabb 3 ország a vírustérképen
Tény: már Oroszországban a H1N1 
Megérkezett Görögországba az új vírus

 

 

MTI, Privátbankár