.jpg)
A magyarországi EP-választás eredménye is illeszkedik ebbe a képletbe: a hazai pártrendszer erősen jobbra tolódott. A várakozásoknak megfelelően a Fidesz több mint háromszor annyi szavazatot kapott, mint az MSZP; miközben az SZDSZ történetének legnagyobb vereségét szenvedte el, az MDF megőrizte a 2004-ben elért eredményét, a Jobbik pedig jelentős mértékben megerősödött. A Fidesz tehát nagy győzelmet aratott, de az egységes jobboldal kialakítására törekvő politikai stratégiája ismét kudarcot vallott, így az EP-választás legnagyobb nyertesének egyértelműen a Jobbik nevezhető. Az EP-választást követően mind az MSZP-ben, mind az SZDSZ-ben várhatóan súlyos belső válság alakul ki.
Az EP-választás következményei
Európai trendnek tekinthető a jobboldal erősödése: az eddig törvényszerűnek tekintett ellenzéki előnyt az EP-választáson felülírta a jobbközép és a szélsőjobboldali pártok erősödése. Ehhez hasonlóan európai trendként azonosítható a radikális jobboldal mérsékelt erősödése, mely Európa több más országában is tapasztalható. Ez összefügg azzal is, hogy a választási részvétel nemcsak hazánkban volt alacsonyabb, mint 2004-ben, hanem egész Európában ismét negatív rekordot döntött, ez pedig egyértelműen kedvez általánosságban is az aktív és fegyelmezett szavazótáborral rendelkező radikális erőknek.
Ön szerint az EP-választás eredményének lesznek belpolitikai következményei? Szavazzon!
Az EP-választást követően három vonatkozásban is érdemes lesz figyelni a következményeket Magyarországon:
1. A kormány stabilitását kikezdheti a vereség, ezzel kapcsolatban jelenleg kiszámíthatatlan, hogy miként fog reagálni a szocialista és az SZDSZ-frakció. Az igazság pillanata a június 23-i adótörvényekről szóló szavazás lesz. Ha az adótörvényeket nem fogadja el a parlamenti többség, akkor a kormány megbukik. Az előrehozott választásokkal kapcsolatos helyzet viszont a Fidesz szempontjából is megváltozott: a Jobbiknak egyértelműen kedvező lenne, a legnagyobb ellenzéki párt viszont lehet, hogy inkább kivárna, hátha gyengíthető a Jobbik a 2010-ig hátralévő időben. Szól ugyanakkor érv a Fidesz számára is az előrehozott választások mellett: ennek elmaradása éppen a Fideszt túl gyengének és eszköztelennek mutató radikális retorikát erősítheti fel, az elhúzódó, instabil kormányzati időszakból pedig a kormányellenes Jobbik profitálhat politikailag leginkább.
2. A pártrendszert átformálja a mostani választás, amennyiben a jobb- és baloldal egyensúlyát jelentő két nagy párt, két kis párt modell jelenleg felbomlóban van, és az egész politikai rendszer erősen jobbra tolódni látszik, amit az jelez, hogy a Fidesz és a Jobbik együttvéve országosan több mint 70 százalékát szerezte meg a szavazatoknak, miközben az MSZP középpárttá zsugorodott.
3. Az eredmény meghatározza a pártok induló pozícióját és felforgatja a politikai erőviszonyokat a soron következő országgyűlési kampány előtt. Így például az SZDSZ jelenleg frakciót alkot az Országgyűlésben, de nem jutott az EP-be, az MDF bejutott, de jelenleg nincs frakciója, a Jobbik pedig erős ugyan, de jelenleg parlamenten kívüli párt.
A Jobbik jelentős eredménye egyben a Fidesz kudarca is annak ellenére, hogy az ellenzéki párt jelentős különbséggel verte az induló mezőny egészét. A Fidesz a kampány utolsó szakaszában látványosan, de végül sikertelenül törekedett megakadályozni a Jobbik mandátumszerzését, a jobboldal megbomlását. Sikertelennek bizonyult a Fidesz azon taktikája is, hogy részben átvegye a Jobbik fő politikai témáit, mert ezzel is csak a szélsőjobboldali pártot erősítette.
A Jobbik erősödése kapcsán máris felmerült a kérdés, hogy melyik párt korábbi szavazóiból kerülnek ki a Jobbik-tábor új szavazói? A kérdés azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a korábban nem-szavazók mellett több párt volt szavazóiból állt össze a Jobbik jelenlegi tábora. Minden bizonnyal vannak a Jobbik táborában volt fideszes és volt MSZP-s szavazók is, az arány ugyanakkor valószínűsíthetően a Fidesz felé tolódik el. Ezt sejteti az is, hogy a Jobbik azokban a megyékben szerepelt a legjobban, ahol a Fidesz a legalacsonyabb támogatást tudta felmutatni. Ennél viszont lényegesebb szempont, hogy társadalmi és politikai okok vezettek a párt erősödéséhez. A Jobbik egyrészt sikerrel integrálta a 2002 és 2006 között széthullott, volt MIÉP-es radikális szavazótábort. Másrészt egyértelműen azokon a területeken – például az észak-keleti megyékben – szerepelt a legjobban, ahol nagy a cigány lakosság aránya. Harmadrészt valószínűnek látszik az is, hogy a Jobbik minden más pártnál sikeresebben szólítja meg a fiatal szavazókat. Negyedrészt pedig, míg a MIÉP alapvetően urbánus párt volt, addig a Jobbiknak nagyon erős a vidéki, kistelepülési bázisa.
A Jobbik elsősorban a romaellenes előítéletekre alapozott kampánnyal tudta szavazótáborát gyarapítani. Ez sikeresnek bizonyult, hiszen a Jobbik szavazataránya azon megyékben volt kiemelkedő, melyekben a legmagasabb a roma népesség aránya, és ez az összefüggés statisztikailag is rendkívül erős.
A nyilvánosságra került közvélemény-kutatások az MDF mandátumszerzését sem jelezték előre, ebből a szempontból az MDF 5 százalék feletti szereplése 2004-hez és 2006-hoz hasonlóan szintén meglepetés. A párt minden megyében és Budapesten is a 4. helyen végzett. Az MDF támogatottságának területi eloszlása egyenletes volt, de Budapest valamelyest kiugrik (6,54%).
Az SZDSZ kiesése az EP-ből kalkulálható volt, de a vereség mértéke nagyobb a vártnál, hiszen a párt még Budapesten sem volt képes átlépni az 5 százalékot. Az SZDSZ 18 megyében 1-2 százalék között teljesített, Pest megyében 2,2%, Budapesten 4,46%. Ez előrevetíti a párt súlyos belső válságát.
A túlélésen agyal az MSZP és az SZDSZ
Bokros helyett Habsburg megy Brüsszelbe?
Elsöpörheti a kormányt az MSZP veresége?
MSZP: az ország azt várja, folytassuk
Fodor: a választók megbüntettek, lemondok
Orbán: Magyarország döntött
London: Bajnai marad
A forintnak mindegy, mekkorát bukott a kormány
A Jobbik máris az utcára menne
Besárgult az ország
Sólyom: világos és kétségbevonhatatlan az eredmény
Dávid Ibolya: győzött a józanság
Privátbankár