Hamar leereszt a magyar gazdasági lufi?

Úgy vélte ugyanakkor, baj van a kormány gazdaságpolitikájának minőségével. Gazdasági pályáját befektetők, elemzők, de jobboldali közgazdászok sem tartják fenntarthatónak.

"Az adócsökkentéssel 500 milliárd forintos lyukat csináltak a költségvetésben, amit egyszeri intézkedésekkel, válságadókból és a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból pótoltak. Ezen eszközök segítségével ki lehet mutatni 3 százalék alatti hiányt, de mi lesz 2012-től és különösen 2013-tól?" - tette fel a kérdést.

Petschnig Mária Zita szerint erre a kormány válasza az, hogy addigra 5 százalékos gazdasági növekedés várható, amelynek bevételi többletéből a lyukakat betömhetik. "Csak ez az, amit senki sem hisz el" - fogalmazott. Megítélése szerint a kormány a választott növekedési pályáján a belső kereslet 4-5 százalékos élénkítésére alapoz, amely nagyon kockázatos. "Tudható, hogy ahol a személyi jövedelemadó-csökkentés hatása érvényesül, az nem az a fogyasztói réteg, amely rohan vásárolni. A magas keresetűek fogyasztása már telített, onnan többletfogyasztást várni irracionális. Akiknél pedig csökkent a fogyasztás, azoknál a jövedelem nem emelkedik" - fogalmazott.

A tudományos főmunkatárs szerint a másik probléma az, hogy a kormány által alkalmazott eszközök rontják a növekedés esélyeit. A bankadó szűkíti a pénzintézetek tevékenységét, pénzkihelyezési lehetőségeit, a más területekre kivetett válságadók hatása pedig egyes területeken a beruházások elhalasztását eredményezi.

"Az a minta, hogy ebben az országban bármi megtörténhet, nem vonzza a további tőkebefektetőket" - jegyezte meg. Úgy vélte, a kormány gazdaságpolitikája az akarat logikáját követi: ha a kormány akaratát bárki meg akarja változtatni, az ellen az erőszak eszközével lép fel. Petschnig Mária Zita példaként az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, a költségvetési tanács "felszámolását", a Magyar Nemzeti Bank mint külső kontroll és a magán-nyugdíjpénztárak elleni támadást említette.

A tudományos főmunkatárs szerint további probléma, hogy a kormány és gazdaságpolitikája sokat vesztett hiteléből a befektetők szemében, amelyek korábban nagy várakozásokkal tekintettek a kormányváltás, illetve egy rendkívül erős felhatalmazással bíró politikai erő tevékenysége elé. "Ez a hitelességvesztés megjelenik a csődkockázati felárakban, az állampapírok leértékelődésében, és a külső hatások mellett a valutaárfolyamokban is" - mutatott rá. Petschnig Mária Zita azt mondta: a kormány legfontosabb célja, hogy 10 év alatt egymillió munkahelyet teremtsen, de döntései a foglalkoztatás bővítése ellen hatnak. Ilyen a tb-járulék emelése, béremelések kikényszerítése, a válságadók, s egyebek mellett a bejelentett 250 milliárd forintos megszorító csomag is.

A tudományos főmunkatárs azt mondta: a befektetők tavaly május óta várják a kormány reformcsomagjának jövő hét keddre tervezett bejelentését, de az eddig kiszivárgott információk alapján "szedett-vetett valami lesz, mint a korábbi 29 pont", amellyel kapcsolatban csak az a kérdés, részükről milyen lesz a fogadtatása. "Nekem az a meglátásom, hogy jobb híján el fogják fogadni, de nem lesznek lelkesek, ugyanott tartanak bennünket, ahol eddig, ebben a bizonytalanságban, ezen a sehova nem vezető pályán. A tőkebevonás nem erősödik, és egészen biztos, hogy a reformcsomag nem erősíti meg a növekedés alapjait - jelentette ki Petschnig Mária Zita.

Kéri László politológus arról szólt, hogy négy közvéleménykutató cég legfrissebb adatai szerint a Fidesz 600 ezer szavazót vesztett el a választások óta, és úgy gondolja, idén őszig további 400 ezret veszíthet. Megjegyezte: a parlamentben kétharmados többséget szerzett Fidesz perifériára szorította ellenfeleit, s bár 40 ezer tagja van, az összes választóját is párttagként kezeli. Kéri László megfogalmazása szerint a közmédiát, a tömegközlekedést és egyebek mellett az állami vagyont érintő holdingok kialakításával az elmúlt húsz év legradikálisabb tulajdoni szerkezetátalakítása van folyamatban.