Végre "bepöttyösödött" a Nap - a modernkori egyik leghosszabb napfolttevékenységi minimum után központi csillagunk felületén megjelent egy új foltcsoport, az 1024-es. Közeledik viszont a következő napkitörés időpontja, mely becslések szerint dollár milliárdos károkat okoz majd. A fenyegető káosz helyreállítása tíz évbe kerülhet
Napunk működését egyebek közt egy 11 éves mágneses ciklus szabályozza, amely szoros kapcsolatban áll a napfoltokkal, napkitörésekkel, a bolygóközi tér mágneses viharaival, illetve központi csillagunkból kidobódott anyaggal.
Napunk jelenleg egy elnyúlt, igen mély minimumban van, amelynek közel egyéves elhúzódását lényegében egyetlen napfizikus csoport sem jelezte előre: 2009 első felének java részében központi csillagunk teljesen foltmentes volt.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei a közelmúltban a jelenlegi igen hosszú csendes időszakot a Nap felszíne alatt mélyen, igen lassan mozgó áramlással magyarázták, rámutatva, hogy hamarosan központi csillagunk aktivitása visszatér a normális keretek közé.
A napfolttevékenységi minimum előtt a csillagászok 2013-ra jósolták az aktivitás maximumát. Meggyőződésük szerint ekkor várható az elmúlt évtizedek legerősebb napaktivitása, később azonban megváltoztatták az álláspontjukat, a jelenlegi előrejelzések szerint a következő napkitörés erőssége mérsékelt lesz.
| A napfolt A napfolt a környezeténél alacsonyabb hőmérsékletű, ezért sötétebbnek tűnő terület, kialakulása a Nap mágneses terével magyarázható. Mérete a 300 kilométer átmérőjű pórustól a több millió négyzetkilométer területű képződményekig változik, élettartama annál rövidebb, minél kisebb a folt: a legkisebbeké néhány óra, a legnagyobbaké több hónap is lehet. |
Eszerint napjainkban egy igen erős napkitörés elsődleges kára 2 ezer milliárd dollárt tesz majd ki, mivel bolygónkon összeomlik a távközlés, zavar keletkezik az áramellátásban.
A természeti jelenség okozta káosz következményeit talán csak egy évtized alatt lehet majd felszámolni. Ilyen erősségű volt az 1859-es napkitörés, amelynek nyomán kialakuló geomágneses vihar például elektromos áramot indukált a távíróvezetékekben, tüzet okozva a távírdák egy részében.
A XIX. században azonban a világ nem függött oly mértékben az elektronikus kommunikációs rendszerekről, mint napjainkban - mutat rá a LiveScience cikke.
Világszerte hódít a csók, de vajon miért?
Csók-tudomány: kémiával ostromolnak a férfinyelvek
Küzdjön kávézással a memóriazavar ellen!
Szorongásunk szolidarítást vált ki társainkból
Az álom rendet tesz a fejünkben
Természetgyógyászat: bizonyíték vagy ígéret?
Ha leszokik a dohányzásról, öngyilkos lesz
MTI
A katolikus egyházfő áldást osztott.
