Hány embert ölt meg a szmog? Hamarosan kiderül

A levegőben szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja, különösen asztma, hörghurut esetében, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

A főorvos közlése szerint panaszokkal később fordulnak majd az emberek orvoshoz, a megbetegedés jelei ugyanis később mutatkoznak. A kisebb tüneteket pedig az emberek maguk kezelik, szemcseppel, otthoni patikákban is fellelhető gyógyszerekkel, úgy, mint egy egyszerű megfázás esetén. Zacher Gábor utalt arra, hogy az 1952 telén, Londonban elrendelt szmogriadó után egy hónappal jelentkeztek a megbetegedések, akkor lehetett kimutatni, hogy négyezerrel többen haltak meg a brit fővárosban az előző évek hasonló időszakához képest.

A főorvos elképzelhetőnek tartja, hogy Budapesten emelkedik a tüdőgyulladásos megbetegedések száma, és így a légszennyezettséggel összefüggésben akár 10 százalékkal többen halhatnak meg. A legveszélyeztetettebb emberek között említette a gyermekek és az idős korúak mellett a légúti és keringési betegségben szenvedőket, valamint az erős dohányosokat; nekik célszerű elkerülniük a nagy forgalmú útszakaszokat. Zacher Gábor közlése szerint a legkorábban február második hetében lehet mérni, hogy mennyivel emelkedett a légúti megbetegedések, vagy a halálesetek száma.

Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója az MTI-nek azt mondta, nem fordultak hozzájuk többen panasszal, de véleménye szerint valódi légszennyezettség sincs.

Páldy Anna az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese az MTI megkeresésére azt közölte, nincs konkrét adatuk arról, hogy emelkedett-e a megbetegedések száma a szmogriadó elrendelésével összefüggésben, ugyanis ilyen irányú vizsgálatot és adatgyűjtést nem indítottak el.

Lefújták a szmogriadót, újra teljes gázzal szennyezhetünk

MTI