Az energiabiztonságról és a Duna-stratégiáról tartanak nagyszabású nemzetközi csúcstalálkozókat szerdától Budapesten. Budapest belvárosában közlekedési dugók alakulhatnak ki, és időszakos útlezárásokra kell számítani
Az energiabiztonságról és a Duna-stratégiáról tartanak nagyszabású nemzetközi csúcstalálkozókat szerdától Budapesten.
Szerdán a Visegrádi Négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) kormányfői Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, valamint Románia és Bulgária vezetőivel együtt tanácskoznak a lehetséges alternatív energiaforrásokról, útvonalakról. A részt vevő országoknak kevés a saját energiaforrásuk, és egymásra vannak utalva. Közös törekvésük - és ezért is tartják az értekezletet -, hogy minél rövidebb időn belül újabb szállítási útvonalakat alakítsanak ki.
Az energiabiztonsági kérdések mellett várhatóan szót ejtenek az EU2020 uniós versenyképességi stratégiáról, és kétoldalú megbeszélésekre is lesz lehetőség. A találkozón, amely a Visegrádi Négyek soros magyar elnökségének egyik kezdeményezése, az Egyesült Államok és a Nemzetközi Energiaügynökség képviselője is jelen lesz.
Csütörtökön és pénteken a dunai makrorégió 14 országának kormányfői, külügyminiszterei, illetve Európa-ügyi miniszterei gyűlnek össze, hogy egyeztessenek: milyen projektek megvalósítását tartanák fontosnak a majdani Duna-stratégia keretében. A stratégia elkészítésével az Európai Tanács bízta meg az Európai Bizottságot tavaly júniusban. A stratégiát az elképzelés szerint a magyar soros EU-elnökség alatt, 2011 márciusában fogadnák el.
A Duna-csúcson jelen lesznek azok az uniós tagállamok, amelyek dunai országnak minősítették magukat: a Duna mentén fekvő államok - Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - mellett ide sorolta magát Csehország és Szlovénia is, arra hivatkozva, hogy gazdaságilag szintén a dunai térséghez tartozik. Jelezte érdekeltségét - és a meghívottak között szerepel - az unión kívüli államok közül Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova is. Képviselteti magát két délnémet és négy osztrák tartomány is. Az Európai Bizottság részéről a regionális politikáért felelős biztos, az osztrák Johannes Hahn vesz részt a csúcsértekezleten.
Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztési szakállamtitkára, a Duna-stratégia magyarországi szakmai főkoordinátora az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Duna térségében nagy a területi egyenlőtlenség, és ahhoz, hogy ez a régió egységes európai térré váljon, nélkülözhetetlen a kohézió erősítése. A Duna-régió határairól elmondta, hogy a tervek szerint a folyóhoz közvetetten kapcsolódó, nem uniós tagországok is a térségbe tartoznának.
A szakállamtitkár kiemelte: a Duna térség fenntartható gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen a közlekedés, a turizmus és az ipari infrastruktúra javítása. Kitért arra is, hogy a klímaváltozásból fakadó aszályosodás miatt felértékelődik az ivóvízkincs, így hangsúlyosabbá válik a Duna gazdag ivóvízbázisának tudatosabb felhasználása, gazdasági hasznosítása.
A tanácskozással párhuzamosan, az Európai Bizottság szervezésében, konferenciát tartanak a Magyar Tudományos Akadémián a Duna-stratégiában érintett régiók, városok, civil szervezetek részvételével.
A csúcstalálkozók miatt közlekedési dugók alakulhatnak ki Budapest belvárosában, és időszakos útlezárásokra kell számítani a Ferihegyi repülőtérre vezető útvonalon. Szerda reggeltől csütörtökön 20 óráig lezárják a Kossuth Lajos tér teljes területét, kedd estétől péntek estig a pesti alsó rakpartot a Közraktár utca és a Dráva utca között.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Az energiabiztonságról és a Duna-stratégiáról tartanak nagyszabású nemzetközi csúcstalálkozókat szerdától Budapesten. Budapest belvárosában közlekedési dugók alakulhatnak ki, és időszakos útlezárásokra kell számítani 
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
