Három rendeletet is elkaszált az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megsemmisítette a gyalázkodás tényállást beiktató büntetőtörvénykönyv-módosítást, mert az Ab szerint a gyalázkodás tényállásba foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők.
Az Ab közleménye felidézte: az Alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.
Gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és egyéni jogok sérelmével sem. Bár a Btk.-módosítás a becsület és az emberi méltóság fogalmakat használja, a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a bevezetendő tényállás el tudná látni - olvasható az Ab közleményében a testület állásfoglalása.
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére megsemmisítette a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását, ami a lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt - közölte az Ab.
A testület még június 24-én hozott határozatot az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek az alkotmányellenességéről. Az Ab döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem.
A testület megállapította, hogy a módosító rendelkezések a véleményszabadság aránytalan korlátozására vezetnek. A megjelölt közösségek sokasága, a közösséghez tartozás törvényi vélelme, a magukat egy közösséghez tartozónak valló személyek önrendelkezésen alapuló, korlátlan perindítási lehetősége, valamint társadalmi szervezetek, alapítványok fellépésének biztosítása nem a lehető legkisebb mértékre szorítják a véleményszabadság korlátozását, hanem éppen ellenkezőleg, gyakorlatilag parttalanná teszik azt - indokolta döntését a testület.
Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a Vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt hétfőn megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint rámutattak, ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt Megállapodás előírásaival.
A megállapodás - mint nemzetközi szerződés - ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót - írták.
Megszűnt az orvoslátogatói díj
Helyettes helyett új helyettest keres az Ab
Paczolay Péter lesz az Alkotmánybíróság új elnöke
Az Ab közleménye felidézte: az Alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.
Gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és egyéni jogok sérelmével sem. Bár a Btk.-módosítás a becsület és az emberi méltóság fogalmakat használja, a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a bevezetendő tényállás el tudná látni - olvasható az Ab közleményében a testület állásfoglalása.
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére megsemmisítette a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását, ami a lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt - közölte az Ab.
A testület még június 24-én hozott határozatot az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek az alkotmányellenességéről. Az Ab döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem.
A testület megállapította, hogy a módosító rendelkezések a véleményszabadság aránytalan korlátozására vezetnek. A megjelölt közösségek sokasága, a közösséghez tartozás törvényi vélelme, a magukat egy közösséghez tartozónak valló személyek önrendelkezésen alapuló, korlátlan perindítási lehetősége, valamint társadalmi szervezetek, alapítványok fellépésének biztosítása nem a lehető legkisebb mértékre szorítják a véleményszabadság korlátozását, hanem éppen ellenkezőleg, gyakorlatilag parttalanná teszik azt - indokolta döntését a testület.
Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a Vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt hétfőn megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint rámutattak, ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt Megállapodás előírásaival.
A megállapodás - mint nemzetközi szerződés - ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót - írták.
Megszűnt az orvoslátogatói díj
Helyettes helyett új helyettest keres az Ab
Paczolay Péter lesz az Alkotmánybíróság új elnöke
MTI
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
