Havi 210 ezer fixszel az ember könnyen viccel?

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszáma 2011. januárban átlagosan 2 millió 621 ezer fő volt. Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 1,6, a csa­ládi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbit - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az 5 főt, vagy ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. januárban 1 millió 829 ezren dol­goz­tak, 2,7%-kal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma 5,4%-kal lett kevesebb (695 ezer fő), ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer kezdeti létszámcsökkentő hatásának tu­laj­donítható. A közfoglalkoztatás nélküli 682 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 97 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. januárban.

Tavaly 239 ezer munkavállalót foglalkoztattak minimálbéren, 439 ezren pedig szakmunkás bérminimumot kaptak. Mibe kerül a havi bruttó 78, illetve 94 ezer forint kifizetése és mennyit lát ebből egyáltalán a dolgozó? Részletek >>>

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 213 800, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 600 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,6%-kal haladták meg az előző évi azonos időszakit. Az átlag-keresetek a versenyszférában 8,4%-kal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatt – 12,5%-kal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (477 500 forint), ezt az in­­formáció és kommunikáció (397 600 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (333 500 forint). A leg­kevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 100 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellen­tételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Januárban a teljes munkaidősök kb. 36%-a átlagosan mintegy 5500 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének 2,7%-át jelentette.


A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első hónapjában átlagosan 4,3%-kal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,0%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költ­ségvetési szférában dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetmény­automatizmusnak köszönhetően 1,4%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Ez még nem trendforduló Trendfordulóról még korai beszélni, nincs bérinflációs nyomás, így maradhat a 6 százalékos jegybanki alapkamat - mondták a januári béradatokról kiadott  KSH gyorsjelentésről az MTI által megkérdezett elemzők. A versenyszférában a decemberi 2,2  százalékos bruttó bércsökkenés utáni januári 8,4 százalékos növekedés nem volt meglepő, miután a kedvezőbb adószabályok miatt a bónuszokat januárban fizették ki a cégek - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A prémium, jutalom nélküli növekedés viszont csak 4 százalékot tett ki. A közszférában pedig a magas bázis miatt volt alacsonyabb - 1,4 százalékos - a bérnövekedés. Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. elemzője emlékeztetett arra, hogy tavaly a 13. havi fizetés megszüntetésének ellensúlyozására januárban és márciusban kaptak kompenzációt a közszféra alkalmazottai - ebből származott a magas bázis. Az Erste elemzője is megismételte: a versenyszférában tapasztalt bérnövekedés oka a bónuszok januárra történt áttolása volt. Suppan Gergely szerint a mostani adatokból hosszú távú következtetést nem lehet levonni, így trendfordulóról sem lehet beszélni. Árokszállási Zoltán pedig úgy vélte, hogy nincs bérinflációs nyomás, így maradhat a 6 százalékos jegybanki alapkamat.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 139 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 400, a szellemi foglalkozásúaké 181 800) forint volt, átlagosan 3,3%-kal magasabb az előző évinél

A 221 200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,2%-kal haladta meg az előző év januárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9%-nak felelt meg.

Privátbankár - Zsiborás Gergő