Havi fix: kiderült, mekkora érvágás a 13. havi halála
A reálkeresetek 2,2 százalékkal csökkentek az év első negyedében - 3,1 százalékos fogyasztóiár-index-növekedés mellett - az előző év azonos időszakához viszonyítva
A reálkeresetek 2,2 százalékkal csökkentek az év első negyedében - 3,1 százalékos fogyasztóiár-index-növekedés mellett - az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az átlagkeresetek 2009 első négy hónapjában 1,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Mennyi fért a borítékba prémiumok és a 13. havi nélkül?
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első négy hónapjában 1,1%-kal, a nettó átlagkeresetek 0,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 3,1%-os növekedése mellett) 2,2%-kal maradt el az előző évitől.
A versenyszférában 0,4%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt) 8,6%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–áprilisban átlagosan 2 millió 667 ezer volt.
2009. január–áprilisban a költségvetési szférában 716 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 864 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,8%-os csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés által finanszírozott közfoglalkoztatás kiterjedtségének növekedése következtében a költségvetési szférában kisebb mértékű létszámfogyás (0,4%) következett be, mint a versenyszférában (5,4%).
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 900 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 195 200 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 300 Ft-ot ért el.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,1%-kal voltak magasabbak, mint az előző év január–áprilisában. Ezen belül a versenyszférában 4,9%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13-ik havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,5%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősen felülmúlták az előző év azonos időszaki kifizetéseket az energiaipar (12,9%), az ingatlanügyletek (7,4%), az építőipar (6,1%), valamint a szállítás, raktározás (5,7%) január–áprilisi keresetei.
A tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt viszont mintegy 4%-kal maradt el attól a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágé. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első négy hónapjában átlagosan 4,6%-kal haladta meg az előző év január–áprilisit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6%-kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 2,1%-kal lett magasabb.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 200 Ft-nak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 153 900 Ft). A nettó kereset így átlagosan 0,8%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,5%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,8%-os csökkenés jelentkezett.
A 209 600 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9%-kal emelkedett az előző év január–áprilisához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1%-ot tett ki.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A reálkeresetek 2,2 százalékkal csökkentek az év első negyedében - 3,1 százalékos fogyasztóiár-index-növekedés mellett - az előző év azonos időszakához viszonyítva 
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
