A Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke szerint a bankadó tekintetében az árbevétel vagy kamatjutalék normatívabb vetítési alap lenne, mint a mérlegfőösszeg
A Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) alelnöke szerint bizonyos időszakokban akceptálható, hogy a pénzügyi intézmények a közteherviselésből nagyobb részt vállaljanak. Marsi Erika szerint az árbevétel vagy kamatjutalék normatívabb vetítési alap lenne, mint a mérlegfőösszeg.
Marsi Erika, az NBK alelnöke az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: a fő kérdés az lesz, hogy miután a bankok nem ugyanolyan állapotban vannak, a kormány által tervezett "bankadó" egyeseket nem ösztönöz/kényszerít-e arra, hogy aktivitásukat csökkentsék, ez ugyanis visszaütne a gazdaságra.
Ha minden pénzügyi intézmény jelentős eredményt tudna felmutatni, s az eredmény fedezetet nyújtana a befizetésre, nem lenne probléma. A bankrendszer azonban heterogén, s azon hitelintézeteket, amelyeknek az eredménye tavaly nem volt számottevő, vagy veszteségesek voltak, egy ilyen befizetési kötelezettség biztos veszteségbe dönt - mondta.
A kormány akcióterve szerint a bankokra, biztosítókra és egyéb pénzügyi cégekre "bankadót" rónának ki, az érintett cégeknek már az idén - a 2010-es költségvetésben tervezett 13 milliárd forint különadót is beszámítva - összesen 200 milliárd forintot kellene befizetniük az államkasszába.
Marsi Erika a tavalyi banki eredményeket alapul véve úgy vélekedett, hogy a mérlegfőösszeg alapján kirótt befizetés néhány banknak nem jelentene nagyon nagy gondot, vannak olyanok, melyeknél ez már nehezebben kitermelhető lenne, s vannak az alacsony nyereséget elérő hitelintézetek, melyeknek - így például a CIB-nek, az MKB-nak és a Raiffeisennek - jelentős gondot okozna. A tulajdonos ilyenkor vagy tőkét emel a leánycégben, hogy az kifizethesse az adót, vagy ennek hiányában a leánycég áthárítja a terhet az ügyfelekre, megváltoztatja üzletpolitikáját, például visszafogja tevékenységét.
Ezért is nagyon fontos, hogy sikerüljön olyan számítási módot kidolgozni, ami normatív, és nem jár azzal a kockázattal, hogy a gazdaságban jelentős szerepet betöltő bankok mérséklik aktivitásukat - hangsúlyozta az alelnök. Tőkeereje növelése érdekében már amúgy is mindenki csökkenti kockázatait, különösen, hogy a tulajdonosok elvárása is ez; mindez megfejelve még egy tényezővel, súlyos következményekkel járhat - hangsúlyozta a szakértő.
Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára pénteken az MTI-nek megerősítette, hogy a bankszektor vonatkozásában egyelőre még vitatkoznak azon, mi legyen a banki adó vetítési alapja, az egyik opció szerint ez a hitelintézetek mérlegfőösszege lehetne.
Marsi Erika szerint, ha nem lehetne átstrukturálni, az eredmény lenne a legigazságosabb vetítési alap, ez esetben azonban nem jönne össze a 120 milliárd forint, mert akinek nincs eredménye, az nem fizetne.
Úgy vélekedett, a bankok esetében adóalapként normatívabb lenne az árbevétel típusú, vagyis a kamat-jutalék bevétel, mert jobban tükrözi, hogy mennyi a banki tevékenységből megtermelt bevétel. Így például, ahol nagyobb a nem teljesítő hitel, ott nem képződik kamatbevétel, a mérlegfőösszegben azonban benne vannak a nem teljesítő tételek is - mutatott rá. Ez a módszer nem ösztönözne a terhek áthárítására sem, ha ugyanis emelik a kamatot, nő az adó.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke szerint a bankadó tekintetében az árbevétel vagy kamatjutalék normatívabb vetítési alap lenne, mint a mérlegfőösszeg .jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
