Hétfőn lesz az adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények zárószavazása, amelynek nyomán júliustól 20-ról 25 százalékra nő az áfa, és augusztustól a munkabér 70-ről 60 százalékára csökken a táppénz
Hétfőn lesz az adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények zárószavazása, amelynek nyomán júliustól 20-ról 25 százalékra nő az áfa, és augusztustól a munkabér 70-ről 60 százalékára csökken a táppénz. A parlament előtt lévő javaslatok csak az idén hatályba lépő változásokról rendelkeznek, a jövő évi módosításokról külön előterjesztés készül majd.
Az egyik legjelentősebb változás, hogy az általános forgalmi adó (áfa) kulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedik 2009. július 1-jétől. Bevezetnek egy középső kedvezményes, 18 százalékos kulcsot is, amelyet a tejre, tejtermékekre, kenyérre, pékárukra kell alkalmazni július 1-jétől. A távhőszolgáltatás áfakulcsa július 1-jétől 25 százalék lesz, augusztus 1-jétől pedig 18 százalék, ha az Európai Bizottság időközben nem támaszt kifogást. A könyveket, napilapokat valamint gyógyszereket terhelő 5 százalékos áfakulcs továbbra is hatályban marad.
A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára - a 18 és 36 százalékos adókulcs megmaradása mellett január 1-jéig visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik. Ez 1,9 millió forintos bruttó jövedelemnél 3 százalékos nettó jövedelem-növekedésnek felel meg, a fölött az előny kisebb.
A családi pótlék januártól adóterhet nem viselő járandósággá alakul át oly módon, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 százalékban, az egyedülállók esetében pedig csak 50 százalékban számít bele a jövedelembe. A változás következtében a családi pótlék nem válik adókötelessé, ha azonban a családi pótlékkal rendelkező magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét -1,9 millió forint fölött - magasabb adó fogja terhelni.
A jövedéki adó átlagosan 5-6 százalékkal nő. A munkáltatói járulék a korábbi terveknek megfelelően július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal, 32 százalékról 27 százalékra csökken. A csökkentés két részből tevődik össze. Egyrészt a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék a jelenlegi 29-ről 26 százalékra mérséklődik (24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék + 2 százalék egészségbiztosítási járulék), másrészt a munkáltatóknak a munkavállalók után az eddigi 3 százalék helyett 1 százalék munkaadói járulékot kell fizetniük. A minimálbér kétszeresét meghaladó rész után az idén még 32 százalék marad a járulék mértéke.
A minimálbér kétszeresének (143 ezer forint) megfelelő, valamint e feletti jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettség szakértők szerint havi szinten összesen 7.150 forinttal csökken, ami a minimálbér kétszeresével megegyező bruttó munkabér esetén 2009. július 1-jétől a havi bérköltséget 3,7 százalékkal csökkenti.
Az 5 százalékos járulékcsökkentés miatt kiigazították a pályakezdők, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását követően munkát keresők foglalkoztatását segítő járulékkedvezményt is: a fizetendő társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10, a másodikban pedig a 20 százaléka.
A egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevételi határa július 1-jétől 25 millióról 26 millió forintra emelkedik.
A táppénz mértéke augusztustól egységesen 10 százalékkal csökken. Így legalább kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony fennállta esetén a táppénz összege a munkabér 70 százalékáról 60 százalékára, ennél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a bér 60 százalékáról 50 százalékára csökken. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér négyszeresének, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig a minimálbér másfélszeresének harmincad részét.
A 15 napos betegszabadság idején járó táppénzt is érinti az új szabályozás: az eddigi 80 százalék helyett a bér 70 százaléka jár a munkavállalónak. A baleseti táppénz mértéke a kereset 100 százalékáról 90 százalékára csökken.
Az idei adóváltozások hatása semleges lesz - a költségvetési szigorítások miatt megtakarított összeg a bevételkiesés kompenzálására elegendő -, jövőre viszont a tervek szerint már mérséklődik az adócentralizáció.
A kormány válságkezelő programja szerint 2010-től a teljes jövedelemre érvényesülne az 5 százalékos járulékcsökkentés, és eltörölnék a tételes egészségügyi hozzájárulást (eho).Az szja-ban új adóalap-számítási módszert vezetnek be. Az adóalapot a tervek szerint felbruttósítják a 27 százalékos munkáltatói járulékkal, a járulékot azonban továbbra is a munkáltató fizeti meg és vonja le, az adókulcsok 15-17, illetve 33-35 százalékra csökkennek, az alsó sávhatár 4-5 millió forintra emelkedik.
Az adókikerülés visszaszorítása érdekében bevonják az adóalapba az adóparadicsomokba menekített jövedelmeket és vagyont, bevezetik az általános értékalapú ingatlanadót, a jelenlegi adók megszűnnek.
Az egyszerűsítés jegyében egységes társasági jövedelemadózást vezetnek be, korlátozzák az adókedvezményeket, adómentességeket, megszűnik a társaságok különadója.
Az evát és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint akkor lehet majd megszüntetni, ha a teljes adórendszer szerkezete módosul, s nem nyújtanak előnyt az általános adószabályokhoz képest.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Hétfőn lesz az adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények zárószavazása, amelynek nyomán júliustól 20-ról 25 százalékra nő az áfa, és augusztustól a munkabér 70-ről 60 százalékára csökken a táppénz .jpg)
.jpg)
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
