A tavaszi általános országgyűlési választás időpontját Sólyom László köztársasági elnöknek kell kitűznie, legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt. Az államfő decemberben arról beszélt, a lehető legkorábbi időpontra fogja kiírni az országgyűlési választást - így annak első fordulója valószínűleg április 11-én, második fordulója április 25-én lesz.
A választás kitűzésével hivatalosan is kezdetét veszi a szavazás előtti péntek éjfélig tartó választási kampány.
Az országgyűlési képviselők választása kétfordulós, második fordulót az első forduló után két héttel kell megtartani. Még aznap este közzéteszik a választás előzetes tájékoztató eredményét, a jogi eredményt azonban csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a szavazatok megszámlálását követően állapítják meg.
Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt három törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-három hét elteltével letette az esküt az új kormány is.
A hét kérdése:
Ön elmegy szavazni a parlamenti választásokon?
Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerint kampányidőszakon kívül is szabad a politikai véleménynyilvánítás, ezért nem állapítható meg jogellenes kampánytevékenység a választás időpontjának bejelentése előtt. A testület a csütörtöki ülésén utasította el azt a beadványt, amelyben azt sérelmezték, hogy az MDF, illetve a párt leendő listavezetője, Bokros Lajos, még a választás kiírása előtt, kampányolni kezdett.
Az OVB több tagja is utalt arra, hogy a választási kampány akkor kezdődik, amikor a köztársasági elnök kitűzi az országgyűlési választás időpontját. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart, akkor ugyanis - a szavazókörök bezárásáig - életbe lép a kampánycsend.
A kampány kezdetére vonatkozó szabályozást azonban az idő túlhaladta, ma már szinte permanens, választástól választásig tartó kampány folyik. A pártok a választás kitűzésétől függetlenül, azt megelőzően is bejelentik részvételüket a szavazáson, illetve ismertetik programjukat.
A jogszabály szerint kampánynak számít a választópolgárok választási akaratának bármilyen módon történő befolyásolása, különösen a választási program ismertetése, jelölt, lista vagy jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, azonban a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, ki készítette a hirdetményt.
A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Az, hogy a választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek, nem jelenti, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetni, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.
Kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
Bajnai: a nyugdíjrendszer nem versenyautó
Lenullázta magát az SZDSZ
10 millióból húzta öt évig a Jobbik
MTI