.jpg)
Az adósságválság globális és tartós megoldása mellett állt ki a német kancellár és a francia elnök, a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő Az adósságválság globális és tartós megoldása mellett állt ki a német kancellár és a francia elnök, a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euroválság rendezésére és ennek keretében a bankok támogatására. A görög csőd napról napra közelebb kerül.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy vasárnap este Berlinben folytatott rendkívüli megbeszéléseket elsősorban Görögországról. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten mindketten hangsúlyozták, hogy az adósságválságra tartós megoldást kell találni. Utaltak arra, hogy Berlin és Párizs között - a korábbi rivalizálások után - immár teljes az egyetértés a részleteket illetően, Merkel és Sarkozy közölte, hogy a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euroválság rendezésére és ennek keretében a bankok támogatására.
A találkozó előtt olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint Merkel és Sarkozy immár készül a görög adósságok átütemezésére. A német kancellár és a francia elnök eszerint egyfajta kompromisszumra készülne, amelynek lényege: Franciaország beleegyezik a francia bankokat erősen sújtó adósságok átütemezésébe, ezért cserébe viszont Németország beleegyezne abba, hogy az euroövezeti támogatási alapot, az úgynevezett EFSF-et rugalmasabban lehessen felhasználni. A tárgyalásokat megelőző híresztelések arról szóltak, hogy a görög adósságok mintegy 60 százaléka kerülhetne átütemezésre. Ez jelentős mértékben érintené a Görögországnak hiteleket nyújtó európai, köztük francia és német bankokat.
Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszter egy vasárnapi interjúban aggodalommal szólt arról, hogy Görögország képes lesz-e az adósságválság kezelésére. A miniszter valószínűnek nevezte, hogy a válság tovább éleződik. Ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke óvott a görög államcsődtől. José Manuel Barroso egy német lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy egy ilyen csődnek beláthatatlan következményei lennének. Barroso utalt arra, hogy az euroövezet nem rendelkezik tapasztalatokkal sem az adósságok átütemezésre, sem pedig egy ország csődjére vonatkozóan. A bizottsági elnök szerint már kipróbált megoldások alkalmazására lenne szükség. Barroso hozzátette azt is, hogy egy államcsőd az érintettek számára nem lenne "olcsóbb", mint a kibővített euroövezeti támogatási alap.
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy vasárnap este Berlinben folytatott rendkívüli megbeszéléseket elsősorban Görögországról. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten mindketten hangsúlyozták, hogy az adósságválságra tartós megoldást kell találni. Utaltak arra, hogy Berlin és Párizs között - a korábbi rivalizálások után - immár teljes az egyetértés a részleteket illetően, Merkel és Sarkozy közölte, hogy a hónap végéig csomagtervet terjesztenek elő az euroválság rendezésére és ennek keretében a bankok támogatására.
A találkozó előtt olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint Merkel és Sarkozy immár készül a görög adósságok átütemezésére. A német kancellár és a francia elnök eszerint egyfajta kompromisszumra készülne, amelynek lényege: Franciaország beleegyezik a francia bankokat erősen sújtó adósságok átütemezésébe, ezért cserébe viszont Németország beleegyezne abba, hogy az euroövezeti támogatási alapot, az úgynevezett EFSF-et rugalmasabban lehessen felhasználni. A tárgyalásokat megelőző híresztelések arról szóltak, hogy a görög adósságok mintegy 60 százaléka kerülhetne átütemezésre. Ez jelentős mértékben érintené a Görögországnak hiteleket nyújtó európai, köztük francia és német bankokat.
Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszter egy vasárnapi interjúban aggodalommal szólt arról, hogy Görögország képes lesz-e az adósságválság kezelésére. A miniszter valószínűnek nevezte, hogy a válság tovább éleződik. Ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke óvott a görög államcsődtől. José Manuel Barroso egy német lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy egy ilyen csődnek beláthatatlan következményei lennének. Barroso utalt arra, hogy az euroövezet nem rendelkezik tapasztalatokkal sem az adósságok átütemezésre, sem pedig egy ország csődjére vonatkozóan. A bizottsági elnök szerint már kipróbált megoldások alkalmazására lenne szükség. Barroso hozzátette azt is, hogy egy államcsőd az érintettek számára nem lenne "olcsóbb", mint a kibővített euroövezeti támogatási alap.
MTI
A republikánusok vezette amerikai képviselőház csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely arra kényszerítené Joe Biden elnököt, hogy fegyvereket küldjön Izraelbe.
