Illúzió, hogy Orbánt megállíthatja az Ab?

Orbán Viktor szerint a kormány lépése nélkül nem lehetett volna fenntartani a nyugdíjrendszert, az ugyanis az összeomlás szélén volt. A veszély elhárításához az is kellett, hogy a visszalépők aránya ilyen magas legyen - tette hozzá.

Nemcsak a nyugdíjrendszert sikerült így megmenteni, a kormány ugyanis hozzákezdhet az ország "első számú ellenségének", az államadósságnak az érzékelhető mértékű csökkentéséhez is, amely hosszú távon helyezi biztonságba Magyarországot, a nyugdíjakat és a mai fiatalok jövőjét - közölte. Hozzátette, hogy 2011-ben Európában Magyarország mellett csak egy ország képes arra, hogy csökkentse államadósságát. "Olyan mértékben, mint ahogy mi fogjuk ezt megtenni a mostani döntés eredményeképpen, pedig senki sem képes a 2011-es évben" - jegyezte meg a miniszterelnök, aki szerint Magyarország kimenekülhet azoknak az államoknak sorából, akik egy-két éven belül szinte kezelhetetlen államadóssággal néznek majd szembe.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy "jönnek még szembe hullámok", a világválság a legkevésbé sem múlt el.

Orbán Viktor a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban a munkában részt vett államigazgatási dolgozóknak is köszönetet mondott, akik - mint mondta - fennakadás nélkül, sikeresen végezték munkájukat, tisztességesen bántak az emberekkel.

Bátor döntés volt maradni

A miniszterelnök szerint a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradók 3 százalékos aránya azt jelenti, hogy volt választási lehetőség. A kormányfő úgy fogalmazott: az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők "100 százalékos aránya gyanús lett volna", azonban az a több mint százezer ember, aki magánnyugdíjpénztári tag maradt, arra bizonyíték, hogy "egyetlen ember sem maradt le a választás lehetőségéről technikai okokból."   Orbán Viktor hozzátette: örül annak, hogy van százezer ember, aki úgy gondolja, hogy állami segítség nélkül is meg fog tudni állni a lábán. A kormányfő "bátor tettnek" nevezte a magánnyugdíjpénztárakban maradást, mert "mindig azok fognak jobban járni, akik benne maradnak a közös szolidaritási rendszerben, azokkal szemben, akik az egyéni utat választják."

A miniszterelnök kijelentette: 2011 végére az állami nyugdíjrendszer át fog állni az egyéni számlán vezetett rendszerre. Az erről szóló és konkrét menetrendet tartalmazó előterjesztést szerdán hallgatta meg a kormány. Orbán Viktor tervei szerint az új egyéni számlás rendszer átláthatóbb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb lesz.

"Kár azt az illúziót kelteni", hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel a jelenlegi helyzet megváltoztatható lenne. Ez egy végleges rendszer, kétpilléres a magyar nyugdíjrendszer, és "biztosak lehetnek abban, hogy a magyar nyugdíjrendszer egy kétpilléres nyugat-európai nyugdíjrendszer lesz" - jelentette ki a miniszterelnök, rámutatva, hogy a nyugdíjrendszer strukturális reformja még nincs befejezve.

Mint mondta, "ma a nyugdíjkasszából fizetünk olyan ellátásokat, amelyeket nem a nyugdíjkasszából, hanem egy szociális alapból kellene fizetni". A "ravaszkodós" keresztfinanszírozásokat szerinte meg kell szüntetni, felfoghatatlannak tartja ugyanis, hogy miért fizetnek az öregségi nyugdíj kasszájából szociális ellátást, idő előtti nyugdíjba menetelt. Ezért a nyugdíjkasszát pénzügyi szempontból át kell világítani, meg kell tisztítani, és csak a nyugdíjjellegű kifizetések maradhatnak ott, azokat pedig a befizetésekkel egyensúlyba kell hozni. A nyugdíjrendszer egyensúlyát szerinte még ebben az évben meg lehet teremteni. Reméli, hogy ezzel kapcsolatban február közepéig szakmailag kiérlelt javaslatokat tudnak majd felmutatni.

Ki kell törni az adósságcsapdából

Álláspontja szerint a nyugdíjrendszer gondjainak megoldása nem a nyugdíjrendszeren belül van, annak hosszú távú fenntarthatósága ugyanis a foglalkoztatás bővítésében és a demográfiai mutatók javításában rejlik. Hozzátette, Európában Magyarország akkor lesz versenyképes, ha utoléri, majd elhagyja az EU átlagát a foglalkoztatottságot illetően.

Az államadóssággal kapcsolatban kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: egyetért azzal a Németországban és Lengyelországban működő rendszerrel, amely az alkotmányban szabályozza az államadósságot. Ezekben az országokban ugyanis ha az államadósság elér egy meghatározott szintet, akkor automatikusan - külön döntés nélkül - államadósság-csökkentő mechanizmusok lépnek életbe.

Orbán Viktor szerint egyébként az új magyar alkotmányba "nem az lesz a nagy dolog, hogy beleírjunk egy ilyen szabályt, hanem kell alkotni egy külön törvényt - egy átmeneti szabályt - amellyel rá kell szorítanunk a következő kormányokat, hogy hogyan kell közeledni az államadósság elfogadható szintjéhez." Nemcsak megvédeni kell az országot a további eladósodásból, hanem garanciát kell kapni arra, hogy az ország ki fog törni az adósságcsapdából - tette hozzá a kormányfő.

A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy 2002-ben 52 százalékos volt az államadósság a GDP arányában, jelenleg pedig 80 százalék, holott a 60 százalék lenne az elviselhető.

A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésével kapcsolatban Orbán Viktor megerősítette: a pénztároktól kapott információk alapján ezeket ki fogják fizetni az állami rendszerbe átlépők számára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: "most ugrik a majom a vízbe, hiszen most derül ki, hogy mennyi az annyi." A kormányfő szerint ugyanis senki nem tudja pontosan, hogy mennyi bevétele lesz az államnak a magán-nyugdíjpénztári vagyonból, erre csak becslések vannak. Orbán hozzátette: az biztos, hogy az eddig a pénztáraknak átutalt évi 360 milliárd forint mostantól az állami rendszerben marad, illetve áprilisra az is kiderülhet, hogy az állampapírban tartott pénztári vagyonnak mekkora az értéke. Orbán Viktor azt mondta, hogy a kérdés a kormány szerint az, hogy a pénztárak által vásárolt részvények és értékpapírok mennyit érnek, ennek kiderítése "jó néhány hónapot igénybe vesz majd" - adta hírül az MTI.

MTI