Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Azok a veszélyek, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem is léteztek, most jól láthatóak – rossz helyen landoló belső e-mailek, elégedetlen fogyasztók által kezdeményezett negatív online kampányok
Azok a veszélyek, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem is léteztek, most jól láthatóak – rossz helyen landoló belső e-mailek, elégedetlen fogyasztók által kezdeményezett negatív online kampányok, interneten bosszankodó kiábrándult dolgozók.
A Weber Shandwick és az Economist Intelligence Unit nemzetközi vállalatvezetők körében felmérést végzett arról, hogy az internet hogyan befolyásolja a cégek hírnevét világszerte. A Kockázatos üzlet: az online hírnév (www.online-reputations.com) című kutatásból kiderül: a felsővezetők 67%-a szerint cégük hírnevét veszély fenyegeti az online szféra felől. Leginkább az alkalmazottak szabotázsakciójától és a téves címre küldött e-mailektől tartanak.
“Kutatásunk szerint az online hírnévmenedzsment egyre inkább a vállalati felsővezetők figyelmének központjába kerül, mivel felismerték, hogy olyan új kihívások jelentek meg, amelyek még a nagyon gondosan felépített vállalati hírnevet is képesek megingatni”, mondja Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet-európai ügyvezető igazgatója. Az internet befolyása végigsöpör a vállalati folyosókon, irodai szobákon és tárgyalótermeken. “A kutatás azonosította az online világ hírnévépítő és –romboló tényezőit, amelyek alapjaiban befolyásolják a cégek reputációját – és arra is kitér, hogy miként lehet ezeket kezelni,” teszi hozzá az ügyvezető igazgató.
A Kockázatos üzlet: az online hírnév (Risky Business: Reputations Online) című kutatás több mint 20 iparágat átfogva 62 ország 703 felsőszintű vezetőjének közreműködésével készült. A felmérés alapján készült tanulmányból kiderül, mi foglalkoztatja leginkább napjaink vezetőit vállalatuk online hírnevét illetően.
Alkalmazotti szabotázs
A vezetők nagy részének fogalma sincs a rosszakaró alkalmazottak online tevékenységéről. Kétharmaduknak (66%) egyáltalán nincsen tudomása arról, vagy ha van is, nem vallják be, hogy az alkalmazottak az interneten becsmérlik a céget, ahol dolgoznak. Meglepő, de világszerte a vezetők csupán egyharmada (34%-a) ismeri el, hogy tudnak olyan esetről, amikor egy alkalmazott negatív fényben állította be a céget az interneten – annak ellenére, hogy a kártékony digitális társalgások gyakorisága egyre növekszik. A Jobvent.com weboldalon, ahol a látogatók értékelhetik munkaadójukat, több mint 7000 cégről lehet hozzászólásokat találni. A weboldal saját becslése szerint a megjegyzések 70%-a az “Utálom a munkámat” kategóriába esik. [The Columbus Dispatch, 2008. december 7.]
Amellett, hogy a vezetők mit sem tudnak dolgozóiknak munkájukkal és a céggel kapcsolatos online társalgási szokásairól, a kutatás arra is rámutatott, hogy a legfelsőbb szintű menedzsment sokkal kevesbé aggódik a dolgozók közösségi, video-megosztó és alkalmazotti panaszokkal foglalkozó oldalakon megjelenő, a munkával kapcsolatos hozzászólásai miatt, mint az alacsonyabb beosztású vezetők (előbbi 21%-a, szemben az utóbbi 43%-ával). A vállalatvezetők saját magukat csapják be, ha azt hiszik, hogy az alkalmazotti szabotázs és szóbeszéd-terjesztés nincs állandóan jelen az interneten.
“A vezetők igen rövidlátóak azon alkalmazottaik tekintetében, akik az interneten teszik szóvá elégedetlenségüket a főnökükkel, fizetésükkel kapcsolatosan, vagy bizalmas információkat szivárogtatnak ki. Mindez rámutat a vállalati és szakmai hírnevet most és a közeljövőben leginkább fenyegető veszélyre”, állítja Dr. Leslie Gaines-Ross, a Weber Shandwick nemzetközileg elismert hírnév-stratégiai vezetője. “Az EIU-val azért végeztük el ezt a hiánypótló kutatást, hogy a felszínre hozzunk a vállalatok számára kulcsfontosságú ügyeket, hogy tanácsot adjunk a vezetőknek, miként kezeljék sikeresen ezeket, hogyan őrizzék meg és hogyan ellenőrizzék a hírnevüket egy állandóan nyitva tartó piacon.”
Könnyelmű e-mailek
Pozíciójától függetlenül minden alkalmazott képes lehet ártani a cég hírnevének. A vezetők 87%-a vallotta be, hogy küldött, illetve kapott már legalább egy téves elektronikus levelet (magánjellegű e-mailt, sms-t vagy Twitter üzenetet). A legfelső szintű menedzsment sem áll sokkal jobban – 80%-uk szintén küldtek vagy kaptak már másnak címzett e-mailt. A téves címre küldött elektronikus üzenetek önkéntelen és váratlan következményei pillanatokon belül képesek rontani a cég hírnevét. A világon naponta 60 milliárd e-mailt küldenek el, így nem is oly meglepő, hogy néhány célt téveszt – főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az üzenetek 67%-át az ágyból, 50%-át vezetés közben, 39%-át bárból vagy klubból, 38%-át üzleti találkozók alatt küldik. [E-mail függőségi felmérés, 2008].
Azok a veszélyek, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem is léteztek, most jól láthatóak – rossz helyen landoló belső e-mailek, elégedetlen fogyasztók által kezdeményezett negatív online kampányok, interneten bosszankodó kiábrándult dolgozók.
„Manapság a vállalatok kiemelten kell, hogy kezeljék a hírnévmenedzsmentet,” – mondja Szűcs Ervin. „A korai figyelmeztető eszközök alkalmazása, az online hírnévfigyelés és a gyors reagálási stratégia kidolgozása elengedhetetlen.”
Online információszerzés
A kutatás rávilágított arra is, a vállalatvezetők hogyan tudnak az internet segítségével vállalati hírnevet építeni és fenntartani. A nemzetközi vezetők jelentős része szerint az internet nagyban segíti őket az üzleti konkurencia feltérképezésében (64%), a partnerekről való vizsgálódásban (60%), a fogyasztói visszajelzések megismerésében (63%), és az új munkatársak feltérképezésében (60%).
A vezetők felismerték, hogy a bizalmas információk széles tárháza várja őket az interneten – betekintést nyerhetnek a konkurens termékek bevezetésébe és bukásába, a szabadalmi eljárásokba, a foglalkoztatási gyakorlatokkal kapcsolatos fogyasztói javaslatokba. “Az internet rengeteg vezetőből képzett online hírnév-nyomozót“ – állítja Gaines-Ross.
Érdekes módon a nemzetközi vezetők kevésbé találják hasznosnak az internetet a vállalati felelősségvállalással jótékonysági alapítványokkal és non-profit szervezetek tevékenységével kapcsolatos felmérésre. “Valószínűleg a vezetőkben jóval kevesebb kérdés merül fel a vállalati felelősségvállalást illetően vagy legalábbis azt feltételezik, hogy versenytársaik hírnevükkel kapcsolatos kötelezettségeiket felelősségvállalási kezdeményezéseikkel takargatják,” - mondja Gaines-Ross, hozzátéve: az is valószínű, hogy a vállalat társadalmi és környezetvédelmi ügyeinek kézben tartása inkább az erre specializálódott vállalati szakemberekre és tanácsadókra marad.
Fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi vezetők szerint a vállalati blogokon megjelenő információ csupán fele (49%-a) pontos, és nagyon kevesen (14%) hiszik, hogy ezek megfelelő forrásként szolgálnak a hírnevet illetően.
Online hírnévmenedzsment stratégiák
Az Economist Intelligence Unittal együttműködésben végzett átfogó kutatás eredményei alapján a Weber Shandwick a világ bármely részén segít a szervezeteknek csökkenteni online sebezhetőségüket és kezelni a hírnévvel kapcsolatos kérdéseket. “Ez az úttörő kutatás azt mutatja, hogy napjaink vezetői már felismerik az internet nyújtotta lehetőségeket, de a nem lebecsülendő kockázatokat is,” – mondja Szűcs Ervin. „A hírnévmenedzsment eszköztára igen széles: az online benchmarkingtól és monitoringtól kezdve az online és offline kommunikáció helyes arányának beállításán, a kockázat- és témafigyelésen, a keresőoptimalizáción át a domain név regisztrációig és a belső kommunikációs tanácsadásig terjed, hogy a vállalat már a problémák felmerülése előtt fel legyen készülve hírneve megvédésére.”
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Azok a veszélyek, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem is léteztek, most jól láthatóak – rossz helyen landoló belső e-mailek, elégedetlen fogyasztók által kezdeményezett negatív online kampányok 
Arról volt szó, hogy mi lenne, ha Ukrajna elzárná a gázcsapot. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
