Jó hír a külföldön dolgoztató cégeknek
Az APEH elnöke levélben értesítette az ÉVOSZ elnökét arról, hogy a tartósan külföldön dolgozók munkajövedelme a forintban meghatározott összeg, az euróban meghatározott valutaellátmány egyéb munkajövedelemnek minősül, és mint ilyen "nem képez járulékalapot" - közölte az ÉVOSZ az MTI-vel.
A probléma lényege az, hogy az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) több mint két éve kezdte alkalmazni ellenőrzései során az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által nehezményezett gyakorlatot, amely a Németországban dolgoztató magyar cégeket kezdte ellehetetleníteni. Az ellenőrök járulékalapnak vették - a forintban meghatározott bér mellett - azt az összeget is, amit a dolgozók külföldön, devizában kaptak meg. Az ellenőrzött cégeknek így akár 5 évre visszamenőleg is több millió forintot kellett kifizetniük utólag.
Koji László, az ÉVOSZ témavezető alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy a szakmai szervezet 30-35 olyan cégről tud, amely az utólag kiszabott járulék miatt befejezte a külföldi tevékenységét. Olyan cégek is voltak amelyek 150-200 millió forint hitelt vettek fel az egyösszegű járulék és bírság kifizetésére, és évekig fizetik a törlesztést.
Az ÉVOSZ még 2008 nyarán kezdeményezett egy tárgyalást a Pénzügyminisztériumban, amelyben a tagjai képviseletében felvetette ezt a problémát, és megoldást kért rá. Ez a megoldás született meg most. A Tolnay Tibor ÉVOSZ elnöknek címzett levelet Szikora János APEH elnök írta alá, és ebben tájékoztatja arról, hogy a tartósan külföldön dolgozók munkajövedelme a forintban meghatározott összeg, az euróban meghatározott valutaellátmány egyéb munkajövedelemnek minősül, nem része az alapbérnek, és mint ilyen "nem képez járulékalapot". Az adóellenőrnek minden kétséget kizáróan kell tudni bizonyítania azt, hogy az euróban meghatározott összeg is alapbér, e nélkül nem állapíthat meg járulékkülönbözetet - áll a levélben.
Az ÉVOSZ közleménye arra kéri a külföldön dolgozó cégeket, hogy a szóban forgó levelet használják az adóellenőrzések során. A már jogerősen lezajlott ügyeken - és cégeken - a mostani állásfoglalás nem segít. Akik viszont - akár bíróság előtt - folytatják az ügyüket, még reménykedhetnek a kiszabott, illetve befizetett járulékkülönbözet megszüntetésében.
Járulékos kedvezmények: így lehet rástartolni
APEH: még mindig sláger a feketézés
A probléma lényege az, hogy az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) több mint két éve kezdte alkalmazni ellenőrzései során az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által nehezményezett gyakorlatot, amely a Németországban dolgoztató magyar cégeket kezdte ellehetetleníteni. Az ellenőrök járulékalapnak vették - a forintban meghatározott bér mellett - azt az összeget is, amit a dolgozók külföldön, devizában kaptak meg. Az ellenőrzött cégeknek így akár 5 évre visszamenőleg is több millió forintot kellett kifizetniük utólag.
Koji László, az ÉVOSZ témavezető alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy a szakmai szervezet 30-35 olyan cégről tud, amely az utólag kiszabott járulék miatt befejezte a külföldi tevékenységét. Olyan cégek is voltak amelyek 150-200 millió forint hitelt vettek fel az egyösszegű járulék és bírság kifizetésére, és évekig fizetik a törlesztést.
Az ÉVOSZ még 2008 nyarán kezdeményezett egy tárgyalást a Pénzügyminisztériumban, amelyben a tagjai képviseletében felvetette ezt a problémát, és megoldást kért rá. Ez a megoldás született meg most. A Tolnay Tibor ÉVOSZ elnöknek címzett levelet Szikora János APEH elnök írta alá, és ebben tájékoztatja arról, hogy a tartósan külföldön dolgozók munkajövedelme a forintban meghatározott összeg, az euróban meghatározott valutaellátmány egyéb munkajövedelemnek minősül, nem része az alapbérnek, és mint ilyen "nem képez járulékalapot". Az adóellenőrnek minden kétséget kizáróan kell tudni bizonyítania azt, hogy az euróban meghatározott összeg is alapbér, e nélkül nem állapíthat meg járulékkülönbözetet - áll a levélben.
Az ÉVOSZ közleménye arra kéri a külföldön dolgozó cégeket, hogy a szóban forgó levelet használják az adóellenőrzések során. A már jogerősen lezajlott ügyeken - és cégeken - a mostani állásfoglalás nem segít. Akik viszont - akár bíróság előtt - folytatják az ügyüket, még reménykedhetnek a kiszabott, illetve befizetett járulékkülönbözet megszüntetésében.
Járulékos kedvezmények: így lehet rástartolni
APEH: még mindig sláger a feketézés
MTI
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
