Jobb, ha örökre elfelejti a fehér karácsonyt?

A huszadik században folyamatosan csökkent a fehér karácsony valószínűsége az északi félteke legtöbb pontján, és 2100-ra a klímaváltozás miatt még ritkább lesz a hó karácsonykor meteorológusok és klímakutatók szerint.

A fehér karácsony valószínűsége már idén is jóval csekélyebb, mint ötven éve, az évszázad közepére pedig sok helyen nagy ritkaságnak számít majd - mondta Friedrich-Wilhelm Gerstengarber, a Berlin melletti Potsdamban működő klímakutató intézet (PIK) munkatársa. Berlinben például száz éve 20 százalékos valószínűséggel volt hó december 24-én, 25-én és 26-án. Idén 15 százalékos a fehér karácsony valószínűsége, 2100-ra pedig öt százalék alá csökken a havazási valószínűség. A német fővárosban legutóbb 2001-ben volt fehér a karácsony, és ez várhatóan az idén sem fog megismétlődni - mondta Gerstengarber.
   
A tengerközelben fekvő vagy enyhe kontinentális éghajlatú városokban - mint például London vagy Párizs - a karácsonyi hó most is igen ritka, és száz éven belül szinte természetfeletti jelenségnek fog számítani. Az előrejelzések szerint az idei karácsony mindkét városban fekete marad. Minél ritkább valami, annál inkább sóvárognak utána. A fehér karácsonnyal éppen ez fog történni - mondta a PIK főmeteorlógusa. Főként az alacsony fekvésű helyeken, ahol az évszázad végére a legtöbb esetben akkor sem lesz igazán hó, ha hullik, mert a felszínen rögtön elolvad - tette hozzá. 
   

A fehér karácsony azért nem mindenütt lesz ritkább - mondta Gerhard Müller-Wetersmeier, a német meteorológiai intézet klímakutatója. Egyes hőmérsékleti zónákban már eddig is fekete volt a legtöbb karácsony, és várhatóan nem csökken tovább a karácsonyi havazás valószínűsége. Ilyen például Frankfurt környéke, München környékén vagy az Alpokban viszont várhatóan lesz elég hó karácsonykor még 2100-ban is.

A globális felmelegedés miatt a következő években sokszor fenn északon, például Oslóban is álom marad a havas ünnep. 1900 körül még évente átlagosan 150 napon volt sífutásra alkalmas, legalább 25 centiméter vastag hóréteg. Az új évezred elejére 100 napra csökkent az átlag - mondta Pal Prestrud, a norvég fővárosban működő nemzetközi éghajlat- és környezetkutató központ (CICERO) munkatársa.
   
Az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC) műholdfelvételeken alapuló elemzése szerint az északi féltekén 1978 óta kétmillió négyzetkilométerrel csökkent a tél végén, a márciusi-áprilisi időszakban hóval borított terület átlagos nagysága, amely így már csak 36 millió négyzetkilométer.
   
Az ENSZ klímaváltozást kutató bizottságának (IPCC) tavalyi jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása 1970 óta világszerte 70 százalékkal emelkedett, és a legrosszabb forgatókönyv szerint a 2050-ig a jelenlegi szinthez képest megduplázódik. Az üvegházhatás miatt emelkedő hőmérséklet hatására több áradás és több kivételesen erős vihar lesz, emelkedik a tengerszint és gyakoriak lesznek rendkívül a meleg időszakok. 
   
Ég a csillagszóró - el ne aludjék!
Szaloncukorteszt: sárga por nélkül jobb lenne
Vajon lesz-e fehér karácsonyunk?
Téli utak - van miből válogatni
Trendi karácsony - trendi fával!

MTI