
A négy főből álló kutatócsoport ennek a régóta fennálló sejtésnek adta meg az első egzakt és teljes bizonyítását, melyet a tárgykör vezető folyóiratában, az amerikai SIAM Journal on Applied Dynamical Systems-ben publikáltak. A tudományos megállapítás nagy érdeklődést váltott ki külföldön, hiszen a magyar matematikusok egy nagyon egyszerű mechanikai rendszert vizsgáltak, amely az ember hétköznapi életében is gyakran előfordul, mint például az ingaóra vagy a gyermekhinta.
Az eredmény tudományos jelentőségét mutatja, hogy egyrészt általános módszert ad kaotikus jelenségek bizonyítására és segíti az ilyen jellegű – determinisztikus voltuk ellenére véletlenszerűen viselkedő – rendszerek működésének megértését. Másrészt magyarázatul szolgál számítógépes szimulációk során felbukkanó szokatlan, és korábbi ismereteink alapján nehezen értelmezhető jelenségek előfordulására, világít rá Hatvani László.
Az ingamozgás egyenletének vizsgálata azt is kimutatta, hogy benne a káosz szerencsére csak "ritkán" fordul elő, így senkinek sem kell a játszótéren attól tartania, hogy egy gyermek hintáztatása közben a hinta megjósolhatatlanul bonyolult mozgásba kezd - olvasható a SZTE közleményében.
A környezetvédelemből leszünk dúsgazdagok
Áttörés: őssejtekből agyszövet
A világűr nagy titka: egyre közelebb a leleplezés
Tényleg egy helyen van a gyűlölet és a szerelem
Privátbankár