Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Az élelmiszerárak csökkenése csak átmeneti jelenség, és már középtávon ismét áremelkedés várható, sőt ellátási válság is kialakulhat a mind szűkösebbé váló erőforrások miatt
Az élelmiszerárak világszerte jelentősen csökkentek tavalyi, rekordokat döntő szintjükről, ez azonban csak átmeneti jelenség, és már középtávon ismét áremelkedés várható, sőt ellátási válság is kialakulhat a mind szűkösebbé váló erőforrások miatt, áll az egyik vezető londoni stratégiai kutatóintézet friss előrejelzésében.
A Királyi Külügyi Intézet - londoni székhelye után, általánosan használt nevén a Chatham House - átfogó jelentése szerint 2008 októberére, az ENSZ szakosított élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) által használt index alapján 25 százalékkal csökkent az átlagos globális élelmiszerárszint a júniusi csúcsról, és a 2007. augusztusi szintre állt vissza.
Mindazonáltal még ez a mérsékeltebb ár is heveny problémákat okoz az alacsony jövedelmű importőr országoknak: a korábbi áremelkedés 100 millióval növelte a kiugrás előtti 850 millióról az alultápláltságtól szenvedők számát, idéz a ház egy világbanki becslést.
Ráadásul az élelmiszerárak közép- és hosszú távon már ismét emelkedni fognak, több sarkalatos okból is. A Chatham House elemzése ezek között kiemelten említi az éghajlatváltozást, amely - a hőmérséklet emelkedése révén - az északabbra fekvő térségekben növelheti ugyan a terméshozamokat, a melegebb déli övezetekben viszont azonnali negatív hatást gyakorol a termésre.
Alapvető élelmiszerár-mozgató tényező a londoni kutatóműhely szerint az energiabiztonság is. A Chatham House szakértői azt jósolják, hogy a nyersolajárak csökkenése is átmeneti: a kitermelési beruházások elmaradása és a jelenlegi lelőhelyek hozamának gyorsuló csökkenése szerintük azt valószínűsíti, hogy az olajárszint ismét meredek emelkedésnek indul a jelenlegi világgazdasági válság múltával, magával húzva az élelmiszerárakat.
A vízhiány már most súlyos probléma: jelenleg félmilliárd ember él krónikus vízhiánytól sújtott térségekben,2050-re azonban négymilliárd fölé növekszik a számuk, nemcsak a klímaváltozás miatt, hanem a folyókból, tavakból és a talajvíz-készletekből történő vízkivétel fenntarthatatlan üteme miatt is, áll a Chatham House elemzésében. A ház kiemeli, hogy a mezőgazdaság használja fel a világon elfogyasztott édesvízmennyiség 70 százalékát.
Mindemellett az élelmiszerkereslet is növekedni fog: a Chatham House becslése szerint 2050-ben 9,2 milliárd embert kell majd ellátni. A vagyongyarapodás nyomán egyre többen térnek át a húsban és tejtermékekben gazdag "nyugati" étrendre, ami növeli a takarmánynövények iránti igényt is.
Az elemzés adatai szerint 2030-ig 50 százalékkal növekszik a globális élelmiszerkereslet, ezen belül a hús iránti igény 85 százalékkal emelkedik.
A Chatham House szerint ebben a helyzetben valós a kockázata egy jövőbeni élelmiszerellátási válságnak; a ház a jelenlegi hitelválság bevett angol szóhasználatának - credit crunch - analógiájára a "food crunch" kifejezést használja az elemzésben.
A londoni elemzők szerint ennek elkerülésére a XXI. században ismét egy ugyanolyan léptékű "zöld forradalomra" van szükség, amellyel a múlt században "elképesztő mértékben" sikerült emelni a hozamokat a világ mezőgazdaságában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az élelmiszerárak csökkenése csak átmeneti jelenség, és már középtávon ismét áremelkedés várható, sőt ellátási válság is kialakulhat a mind szűkösebbé váló erőforrások miatt .jpg)
.jpg)
Az EU nem megy bele a sárdobálásba. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
