Karácsonyra megkapjuk a Lisszaboni Szerződést?

Az Európai Parlament elnöke arra számít, hogy a Lisszaboni Szerződés még az év vége előtt hatályba lép, noha elismeri: lehet, hogy hibásan méri föl a helyzetet. Jerzy Buzek erről egy pénteken adott interjújában beszélt.

A szerződést Csehország kivételével az EU minden tagországa törvénybe iktatta már. Václav Klaus cseh elnök október elején közölte: nem írja alá a szerződés ratifikációs okmányát addig, amíg országa mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. Az államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Követelését az uniós kormányfők október 29-30-i brüsszeli csúcstalálkozóján vitatják meg. Klaus azonban egy másik döntésre is vár az aláírás előtt. Tizenhét cseh szenátor annak megvizsgálását kérte az alkotmánybíróságtól, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal, s nem alkalmas-e az ország szuverenitásának megnyirbálására. Az alkotmánybíróság nyilvános ülését október 27-re hívták össze.

Buzek optimistán nyilatkozott a derogációra vonatkozó cseh kérés megoldását illetően, hozzátette azonban, hogy ha az EU kivételt tesz Csehországgal, akkor az szerinte más országokban okozhat problémát.

Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj! >>>

Ha a cseh példa láttán újabb országok szeretnének lábjegyzeteket fűzni a szerződéshez, akkor az tovább késleltetheti a szerződés életbe lépését. Robert Fico szlovák kormányfő a múlt héten bejelentette például, hogy ha Prága kivételezett lesz, akkor Pozsony is követelni fogja ezt magának, mert - mint a szlovák külügyminisztériumi szóvivő érvelt - a volt Csehszlovákia jogrendjét érintő kivételnek automatikusan Szlovákiára is vonatkoznia kell.

Az EP elnöke szerint a szlovák álláspont "egy újabb akadály". Elmondta, hogy november 17-18-i pozsonyi látogatásán tárgyalni fog erről Ficóval.

Buzek szerint nagyon fontos, hogy minél hamarabb hivatalba lépjen az új Európai Bizottság, és hogy annak erős elnöke és külpolitikai főképviselője legyen. Viszont kétli, hogy már a jövő heti EU-csúcstalálkozóra egyértelművé válna: kiket jelölnek az országok az új bizottság tagjainak.

Szerinte elképzelhető, hogy a svéd EU-elnökség a meglehetősen zsúfolt programú jövő heti csúcs után összehív egy további hasonló találkozót, amelyet a bizottság összetételének szentel. Az EP december 16-án szavazhat az új bizottságról. "De ez a legoptimistább forgatókönyv, csak akkor teljesülhet, ha minden nagyon gyorsan és akadálymentesen lezajlik" - tette hozzá.

Lisszabon árnyékában: a biztos nem biztos
Nőket akar Barroso
Napirend előtt - hétfő az EP-ben
Reformszerződés: Szlovákia is felmentést akar
Lisszabon: Václav Havel kiborult Klausra
Uniós reform: már csak Václav Klauson bukhat el

MTI