Kína Obama idegein táncol

Vajon meddig tolerálja Amerika a feltörekvő Kína új keletű nagyhatalmi gőgjét? - latolgatják amerikai elemzők a kínai horoszkóp szerint hirtelen váltásokat, végleteket és versengést ígérő Tigris évének beköszöntével.

A bő egy éve hivatalba lépett Obama-kormány igyekezete eddig arra irányult, hogy kedvében járjon Pekingnek. Ennek szellemében Washington békülékeny hangnemben szólt az amerikai-tajvani fegyvereladási ügylet kapcsán, amely az utóbbi hetekben súlyos feszültséget keltett az amerikai-kínai kapcsolatokban. A 6,4 milliárd dolláros fegyverüzlet dühödt reakciót váltott ki a szigetet saját területéhez tartozónak tekintő Kína részéről. Peking az ország belügyeibe való "durva beavatkozásnak" tekinti a "kínai tartománynak" történő fegyvereladást, és kilátásba helyezte az érintett amerikai vállalatok megbüntetését. Washington tudatta: indokolatlannak tartja a kínai fenyegetőzést.
   
Robert Gibbs fehér házi szóvivő a kedélyek lecsillapítására közölte: az amerikai kormány arra törekszik, hogy Kínával közösen keressen megoldást a két felet érintő kérdésekben. Kimondta az Obama-adminisztráció magatartását vezérlő gondolatot: az amerikai-kínai kapcsolatok annyira fontosak, hogy egyik fél sem engedheti meg a másiktól való eltávolodást. Ez része az Obama-kormány körvonalazódó "új külpolitikai pragmatizmusának", mint ahogy az is, hogy Washington nem az Európához fűződő szövetség, hanem a feltörekvő globális hatalmakkal, köztük Brazíliával, Indiával és főleg Kínával való partnerség erősítésére fókuszál.
   
Amerika és Kína viszonya washingtoni szakértők szerint a világ sorsát a közeljövőben leginkább meghatározó kétoldalú kapcsolat lesz. Bár a józan ész alapján a két globális hatalom viszonyának alapvetően a partnerségről kellene szólnia, Washington egyre inkább azt érzékeli: Kína - amely Japánt megelőzve idén várhatóan a világ második legnagyobb gazdasága lesz, és egyáltalán nem veszi jó néven, ha Washington diktál neki - tigriskarmait mutogatja.
   
Peking talán teszteli, mennyire messze mehet el az Egyesült Államok új, külpolitikában járatlan elnökével szemben. A The Washington Post úgy látja: a növekvő politikai súlyának mind erőteljesebben hangot adó kommunista Kína a saját javára akarja billenteni az ázsiai erőegyensúlyt: rá akarja venni Washingtont, mondjon le Kína-politikájának több évtizedes elveiről.
   
Mintha ez történt volna az amerikai elnök tavaly őszi kínai látogatásakor, amikor az emberi jogok kérdése nem titkoltan háttérbe szorult. Ezért Obamát sokan támadták. Az elnök elhalasztotta találkozóját a dalai lámával, és nem lépett fel határozottan a jüan manipulációjával szemben sem. Úgy tűnik, az engedményekre hajló washingtoni külpolitika azonban a kívánttal ellentétes hatást ért el. Peking nem tesz együttműködő gesztusokat, sőt, agresszív üzeneteket küld Washingtonnak.
   
Amerikai szakértők rámutatnak: ha Washington pekingi nyomásra lemondana a tajvani fegyverüzletről, akkor ezzel feladná biztonsági irányító szerepét Ázsiában. Az Obama-kormány kitart a fegyverüzlet mellett, de engedményt is tesz: visszatartja a Tajpej által legjobban áhított és Peking által leginkább ellenzett F-16-os vadászgépek értékesítését. Katonai cserekapcsolatok leállításával korábbi tajvani fegyvereladások idején is fenyegetőzött Kína, az amerikai cégekkel szemben kilátásba helyezett büntető lépések viszont újak. Ha Peking valóban fellépne például a Boeing cég ellen, amely hadihajót szállít Tajvannak, egyben utasszállító repülőgépeket Kínának, ez a kereskedelmi kapcsolatok kiéleződésével járna.
   
Kína keményen megintette a Fehér Házat akkor is, amikor az közölte, Obama februárban fogadja Tibet száműzetésben élő vallási vezetőjét. Kína washingtoni nagykövetsége a találkozó lemondását sürgette, hogy "el lehessen kerülni a negatív hatást, amelyet az az amerikai-kínai kapcsolatokra gyakorolna".
   
Washingtonnak nem csak az ENSZ Biztonsági Tanácsában van szüksége a vétójoggal rendelkező Kína támogatására az Iránnal szembeni keményebb szankciókhoz. Az Obama-kormány reméli, hogy Hu Csin-tao kínai elnök részt vesz az áprilisban rendezendő washingtoni leszerelési konferencián. Szakértők azonban figyelmeztetnek: Obama nem járhatja tovább az engedmények útját, ez hiba lenne, így nem lehet "megvásárolni" Kína együttműködését.
   
Az Obamát gyengekezű külpolitikusnak bélyegzők sürgetik, hogy a kormány határozottan lépjen fel Kína nagyhatalmi gőgjével szemben. Helyes lépésnek tartották, hogy Hillary Clinton külügyminiszter kiállt az internet szabadsága mellett a Google amerikai szolgáltatót ért kínai hackertámadások kapcsán. Erre Kína szintén túlfűtött retorikával reagált: "információs imperializmussal" vádolta meg az Egyesült Államokat, felszólítva, fejezze be igazságtalan Kína-ellenes vádaskodását.
  
Az Obama-kormány mindeddig a hűvös pragmatizmus hangján szólt a kétoldalú viszonyt mérgező ügyekben. Ebbe illeszkedik, hogy az elnök a napokban arról beszélt, "határozott fellépésre" van szükség Kínával szemben az amerikai kereskedelmi érdekek védelmében. Az Obamától erőteljesebb cselekvést várók azonban azt sürgetik: fogja vissza Kína önteltségét, egyebek mellett nyíltan álljon ki Tibet és az emberi jogok védelmében, és adja értésre: Kína elszigetelődhet nemzetközileg, ha nem áll az Irán elleni szankciók mögé.
   
A Tigris éve megmutatja, hogy az Obama-kormány felveszi-e a kesztyűt, vagy nemzetközi befolyásának csökkenését kockáztatva továbbra is gondosan kerüli majd a nyílt konfrontációt. Amerikai szakértők abban mindenesetre egyetértenek: a feszültség nem fog nyílt szembenállássá fajulni, ugyanis mindkét fél tisztában van vele, hogy túl nagy a tét, gazdasági és politikai értelemben egyaránt.

Nem készültünk fel a kínai világuralomra
Egy gagyi logó miatt háborog a Google
Obama nekimegy Kínának 

MTI