Kiszámíthatatlan az adórendszer - a cégek tartanak 2010-től
A vállalatok várakozásai szerint idén a legnagyobb kihívást a transzferár- és áfa-szabályozásnak való megfelelés jelenti számukra az adózás terén, jellemzően magasnak ítélik továbbá a velük szemben támasztott adminisztrációs elvárásokat - derül ki abból a friss felmérésből, amelyet a Deloitte a cégek 2010. évi adózással kapcsolatos várakozásairól, valamint a társaságok hazai adórendszerről alkotott véleményéről készített.
A vállalatok várakozásai szerint idén a legnagyobb kihívást a transzferár- és áfa-szabályozásnak való megfelelés jelenti számukra az adózás terén, jellemzően magasnak ítélik továbbá a velük szemben támasztott adminisztrációs elvárásokat - derül ki abból a friss felmérésből, amelyet a Deloitte a cégek 2010. évi adózással kapcsolatos várakozásairól, valamint a társaságok hazai adórendszerről alkotott véleményéről készített.
Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. Adóosztályának vezetője közölte: A cégek többsége a transzferár-, illetve az áfa-szabályozás területeit jelölte meg legfontosabb idei kihívásaként abban a felmérésben, amelyet több mint félszáz hazai nagyvállalat, illetve Magyarországon is aktív multinacionális társaság közel 100 vezető képviselőjének - pénzügyi vezetők, adózási és számviteli vezetők, főkönyvelők - válaszai alapján állított össze a Deloitte.
Az adóellenőrzések szempontjából ugyanezt a két területet tartják a legkockázatosabbnak a válaszadók: az áfa-ellenőrzéssel összefüggő kockázatokat 51 százalékuk, a transzferár-ellenőrzéseket 24 százalékuk nevezte a legmagasabbnak cégük számára - e két terület tehát együtt az összes válasz háromnegyedét tette ki. Mindez annak is a jele, hogy a vállalkozások ezen a két területen érzik a legbizonytalanabbnak magukat abban, hogy minden, törvényi szabályozásban rögzített feladatukat sikerül maradéktalanul teljesíteniük idén.
A társasági adó szabályozással kapcsolatos kérdésekben a válaszadók több mint egyötöde lát kihívást, 18 százalékuk pedig a személyi jövedelemadózás kérdéseit érzi legkomolyabb idei kihívásának. A vállalatoknak mindössze 2 százaléka jelölte meg ugyanakkor kihívásként a helyi iparűzési adót.
Dr. Kövesdy Attila hangsúlyozta: A hazai szabályozási környezetet a válaszadók többsége (58 %) túlzottan szigorúnak, és nem különösebben vállalkozásbarátnak tartja, míg a fennmaradó 42 százalékuk szigorúnak, de kezelhetőnek érzi azt. A válaszadók mintegy harmada (37%) rugalmatlannak ítélte az adóhatóságot és e tekintetben az idei esztendőtől is csak kevés változást remélnek, harmaduk viszont következetesnek, illetve kifejezetten felkészültnek látja a hatóságot.
Az adózási morál javulását a megkérdezettek 45 százaléka szerint az adminisztrációs terhek csökkentése, egyszerűsítése eredményezhetné, míg a válaszadók 38 százaléka szerint az adócsökkentés, 17 százaléka szerint pedig az ellenőrzés hatékonyságának növelése lenne erre a megoldás.
A vállalkozások saját működésük során a legnagyobb tehernek a túl gyakran változó, és emiatt kiszámíthatatlannak tartott adórendszert érzik a felmérés adatai szerint. A válaszadók jelentős többsége, 63 százaléka volt ezen a véleményen, 21 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy leginkább a tőlük elvárt nagy mértékű adminisztráció nehezíti meg a működésüket. Az adóteher mértékét, mint működést nehezítő tényezőt ugyanakkor mindössze 4 százalékuk jelölte meg.
A Deloitte Zrt. szakértője kiemelte: Az adótervezést tekintve a megkérdezett cégek igen tudatosak, 58 százalékuk már meg is vizsgálta a lehetőségeit, és ezek a társaságok várhatóan élni is fognak azokkal idén. A válaszadók további 30 százaléka tisztában van ugyan az adótervezési lehetőségekkel, erőforrás hiányában viszont még nem tudta alaposabban felmérni azokat. Mindössze a válaszadók 12 százaléka jelezte, hogy bár foglalkozott a témával, nem lát cégénél adótervezési lehetőséget. Akik viszont látnak, azok adótervezési lehetőséget leginkább a társasági adóban (51 százalék) és a személyi jövedelemadóban (21 százalék) éreznek.
A vállalatok felkészültségét mutatja, hogy 57 százalékuk már megvizsgálta az igénybe vehető adókedvezmények, illetve vissza nem térítendő támogatások körét, bár csupán 31 százalékuk tud élni is ezekkel, további tíz százalék pedig még csak most tervezi, hogy feltérképezi a lehetséges kedvezményeket. Érdekes eredmény, hogy a kedvezmények megítélése során a beruházási adókedvezmények igénybe vételét a válaszadók nagy része (61%) „inkább bonyolultnak”, további 24 százalékuk pedig „nagyon bonyolultnak” tartotta.
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere elmondta: A vállalatok többsége (61%) vélekedett úgy, hogy a transzferár-dokumentációt érintő kérdésekben várhatóan külső szakértők segítségére is szüksége lesz idén, míg a válaszok alapján az áfa-kérdések kezelésében a vállalatok mintegy ötöde szorul majd külső támogatásra.
A transzferárak terén érezhető óvatosság összefügg azzal, hogy az APEH az utóbbi években jóval szigorúbb és részletesebb ellenőrzéseket hajt végre ezen a területen, mint korábban, és a kapcsolt ügyletekre vonatkozó dokumentáció formai, vagy tartalmi hiányosságai esetén komoly - szerződésenként akár 2 millió forintos - bírságot is alkalmazhat a mulasztókkal szemben.
A Deloitte felméréséből kiderül viszont az is, hogy a vállalatok érintettként, vagyis az ellenőrzések alanyaként még mindig viszonylag kevés saját tapasztalattal bírnak transzferár-területen, mert miközben az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatára irányuló kérdésnél a többségük (77%) úgy vélekedett, hogy az áfa tekintetében a legaktívabb az ellenőrzési hatóság, a transzferáraknál mindössze 3 százalékuk szerint aktív az ellenőrzés. Csak a cégek 10-10 százaléka gondolja egyébként úgy, hogy a személyi jövedelemadó-, illetve a társasági adó ellenőrzésekben a legaktívabb a hatóság - tette hozzá Veszprémi István.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A vállalatok várakozásai szerint idén a legnagyobb kihívást a transzferár- és áfa-szabályozásnak való megfelelés jelenti számukra az adózás terén, jellemzően magasnak ítélik továbbá a velük szemben támasztott adminisztrációs elvárásokat - derül ki abból a friss felmérésből, amelyet a Deloitte a cégek 2010. évi adózással kapcsolatos várakozásairól, valamint a társaságok hazai adórendszerről alkotott véleményéről készített. .jpg)
.jpg)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
