Amennyiben az egyszerűsített vállalkozói adózás (eva) hatálya alá tartozó cégbe 50 százalék feletti szavazati joggal rendelkező új tulajdonos lép be, akkor a cég elveszti jogát az eva alkalmazására.
Az APEH honlapján közzétett tájékoztató szerint jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az eva törvény szerint - többek között - akkor lehet evaalany az adóévben, ha az adóévet megelőző naptári évben és azt megelőző adóévben (az öröklést kivéve) új tag (új tagok együttesen) nem szerzett (nem szereztek) benne 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az evaalanyiságnak tehát kizáró feltétele, ha új tag (új tagok együttesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot szerez(nek). Ha a részesedés és a szavazati jog mértéke elválik egymástól, az 50 százalékot meghaladó szavazati jog biztosítása a döntő.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) közkereseti társaságokra vonatkozó, de a betéti társaságokra is alkalmazandó előírása szerint a döntéseknél főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, azonban a szavazati jog mértékét a társasági szerződésben a tagok ettől eltérően is megállapíthatják. Ennek egyetlen törvényi korlátja van: legalább egy szavazat minden tagot megillet. Vagyis közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén a szavazati jog mértéke független a vagyoni hozzájárulás mértékétől, a társasági szerződésben - az említett korlát figyelembevételével – ahhoz is köthető, vagy attól teljesen eltérően is meghatározható.
Amennyiben például egy betéti társaságba úgy lép be – negyedikként – új tag, hogy vagyoni hozzájárulása alapján a részesedése 80 százalék, de szavazati jogának mértékét a társasági szerződésben 20 százalékban határozzák meg, akkor az Eva tv. szerinti kizáró feltétel nem áll fenn; vagyis ez nem akadálya a betéti társaság evaalannyá válásának, illetve a már evásként működő betéti társaság e címen nem veszti el evaalanyiságát. (Ha a társasági szerződésben nem rendelkeznének külön a szavazati jog mértékéről, akkor - 4 tagú betéti társaságról lévén szó - a szavazati jog a Gt. értelmében 25 százalék lenne, tehát ebben az esetben sem keletkezne 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés.)
Korlátolt felelősségű társaságok (kft.) esetében a szavazati jog a Gt. szerint főszabályként az üzletrész (a társaság vagyonából a tagot megillető hányad) mértékéhez igazodik; a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét és az ahhoz kapcsolódó szavazati jog mértékét a társasági szerződésben meg kell határozni. A korábbi példát kft. esetére alkalmazva: a negyedikként belépő, 80 százalékos törzsbetétet teljesítő új tag számára szintén biztosíthatnak a tagok a társasági szerződésben 20 százalékos mértékű szavazati jogot, s ekkor a kft. evaalanyiságának nincs akadálya. Ha a tagok a társasági szerződésben nem térnek el a Gt. főszabályától, a szavazati jog mértéke 80 százalék lenne, ami megakadályozná az evalannyá válást, vagy az evaalanyiság elvesztését eredményezné.
Mikor élhetünk a 10 százalékos adókulccsal?
Nem mindegy, mikor érkezik a munkaadó utalása
Járadékos nyugdíjroham: ne számítson 13. havira
Apróságokkal is rengeteget javíthat pénzügyein
Az APEH honlapján közzétett tájékoztató szerint jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az eva törvény szerint - többek között - akkor lehet evaalany az adóévben, ha az adóévet megelőző naptári évben és azt megelőző adóévben (az öröklést kivéve) új tag (új tagok együttesen) nem szerzett (nem szereztek) benne 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az evaalanyiságnak tehát kizáró feltétele, ha új tag (új tagok együttesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot szerez(nek). Ha a részesedés és a szavazati jog mértéke elválik egymástól, az 50 százalékot meghaladó szavazati jog biztosítása a döntő.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) közkereseti társaságokra vonatkozó, de a betéti társaságokra is alkalmazandó előírása szerint a döntéseknél főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, azonban a szavazati jog mértékét a társasági szerződésben a tagok ettől eltérően is megállapíthatják. Ennek egyetlen törvényi korlátja van: legalább egy szavazat minden tagot megillet. Vagyis közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén a szavazati jog mértéke független a vagyoni hozzájárulás mértékétől, a társasági szerződésben - az említett korlát figyelembevételével – ahhoz is köthető, vagy attól teljesen eltérően is meghatározható.
| Lakásvásárlás akár 0% önerővel, június 30-áig jelentősen csökkentett egyszeri költséggekkel! |
Korlátolt felelősségű társaságok (kft.) esetében a szavazati jog a Gt. szerint főszabályként az üzletrész (a társaság vagyonából a tagot megillető hányad) mértékéhez igazodik; a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét és az ahhoz kapcsolódó szavazati jog mértékét a társasági szerződésben meg kell határozni. A korábbi példát kft. esetére alkalmazva: a negyedikként belépő, 80 százalékos törzsbetétet teljesítő új tag számára szintén biztosíthatnak a tagok a társasági szerződésben 20 százalékos mértékű szavazati jogot, s ekkor a kft. evaalanyiságának nincs akadálya. Ha a tagok a társasági szerződésben nem térnek el a Gt. főszabályától, a szavazati jog mértéke 80 százalék lenne, ami megakadályozná az evalannyá válást, vagy az evaalanyiság elvesztését eredményezné.
Mikor élhetünk a 10 százalékos adókulccsal?
Nem mindegy, mikor érkezik a munkaadó utalása
Járadékos nyugdíjroham: ne számítson 13. havira
Apróságokkal is rengeteget javíthat pénzügyein
MTI
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
