Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Pénzügyi protekcionizmus fenyegeti Kelet-Európát a nyugati bankok visszavonulása miatt, mondta hétfőn a brit kormányfő, aki szerint teljesen át kell alakítani a Nemzetközi Valutaalapot és a többi nemzetközi pénzügyi szervezetet, mert azok nem alkalmasak a jelenlegi helyzet kezelésére
Pénzügyi protekcionizmus fenyegeti Kelet-Európát a nyugati bankok visszavonulása miatt, mondta hétfőn a brit kormányfő, aki szerint teljesen át kell alakítani a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a többi nemzetközi pénzügyi szervezetet, mert azok nem alkalmasak a jelenlegi helyzet kezelésére.
Gordon Brown gazdasági szakértők előtt tartott hétfői londoni előadásában azt mondta: a finanszírozás megvonása a feltörekvő térségben okozza a legnagyobb bajokat.
A nyugat-európai bankok "egymás után hagynak fel" kelet-európai banki tevékenységük finanszírozásával, sérülékennyé téve ezeket az országokat, amelyek közül többnek már az IMF-től kellett segítséget kérnie, mondta a brit miniszterelnök.
Brown idézte a világ legnagyobb pénzintézetei alkotta Nemzetközi Pénzügyi Szervezet (IIF) minapi kimutatását, amely szerint a feltörekvő térségbe irányuló nettó tőkeáramlás két éve még csaknem ezer milliárd dollár volt, az idén azonban legfeljebb 160-170 milliárd dollár lesz. A kormányfő szerint a külső finanszírozások visszavonása az anyabankok által és az erre szánt tőke otthon tartása világszerte fenyegeti a feltörekvő gazdaságokat.
Brown "hatalmas veszélynek" minősítette az általa "pénzügyi protekcionizmusnak" és "a gazdasági nacionalizmus új formájának" nevezett jelenséget, mondván: a feltörekvő gazdaságok finanszírozásának megvonása és a globalizáció leépítésének folyamata a világkereskedelem leépülésével és állások elvesztésével jár.
Hozzátette: ebben a helyzetben globális megoldás szükséges, mivel a világ számos gazdasága nem tud olyan mértékű finanszírozáshoz hozzájutni saját központi bankjától vagy költségvetésétől, mint például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország vagy Németország.
A brit kormányfő szerint fel kell ismerni, hogy az IMF és a II. világháború után létrejött többi nemzetközi pénzintézet "alapvető átalakításra" szorul, mert csak így lehet megoldani a most előállt problémákat. Az IMF-et, a Világbankot és a nemzetközi pénzügyi rendszer többi elemét hatvan évvel ezelőtt olyan világra szabták, amelyet nem globális, hanem nemzetgazdasági szintű tőkeáramlások, nem nyitott, globális gazdaság, hanem körülbástyázott nemzetgazdaságok, globális verseny helyett korlátok közé szorított verseny jellemzett. Az abból az időszakból örökölt intézményrendszer nincs megfelelő mértékben ellátva a jövőbeni feladatokhoz szükséges eszközökkel, fogalmazott hétfői londoni előadásában Gordon Brown.
A munkáspárti kormányfő szerint az IMF-et úgy kell átalakítani, hogy független jegybankhoz hasonló, gazdasági folyamatokat figyelemmel kísérő, emellett korai előrejelző funkciója is legyen, és ne "politikai bizottságként" működjön. A brit miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalap számára új, alapkezelő formáját öltő hitelkihelyezési mechanizmust javasolt, vagy közvetlen tőkejuttatást, mivel a szervezetnek jelenleg "mindössze 250 milliárd dollár tartaléka van". Brown hozzátette: az IMF-et mindenképpen olyan helyzetbe kell hozni, hogy hozzájárulhasson a feltörekvő gazdaságok bankjainak újratőkésítéséhez.
A brit kormányfő nem először ad hangot annak a véleményének, hogy az IMF tartalékai elégtelennek bizonyulhatnak a jelenlegi válság kezeléséhez. Már a múlt év végén kijelentette: nem biztos, hogy a valutaalap 250 milliárd dolláros mozgósítható tőkekészlete elég lesz, és mind egyértelműbb, hogy a szervezetnek jelentős pótlólagos forrásokra van szüksége. Brown akkori nyilatkozata szerint helyes lenne, ha e forrásokat olyan, nagy tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az Öböl-menti olajállamok. A kínai kormányfő azonban nemrég lehűtötte az országa hozzájárulásához fűződő reményeket.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) a Financial Timesnak a múlt héten azt mondta: az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben.
Ven a londoni gazdasági napilapnak kijelentette: Kína továbbra is "viszonylag szegény" ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez "korlátok közé szorítja nagyvonalúságát".
Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a BBC televíziónak adott minapi nyilatkozatában - arra a kérdésre, hogy lesz-e elég pénze a valutaalapnak - mindazonáltal azt mondta: az IMF-nek "ma még van elég pénze", de ha a válság folytatódik, ami a legvalószínűbb lehetőség, hat hónap múlva a szervezetnek újabb forrásokra lesz szüksége.
Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza nemrég azt mondta a Financial Timesnak, hogy a Nemzetközi Valutaalap rendelkezésére álló összegek "viszonylag csekélyek", és a szervezet akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy a jelenleg meglévő pénz elfogyjon.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Pénzügyi protekcionizmus fenyegeti Kelet-Európát a nyugati bankok visszavonulása miatt, mondta hétfőn a brit kormányfő, aki szerint teljesen át kell alakítani a Nemzetközi Valutaalapot és a többi nemzetközi pénzügyi szervezetet, mert azok nem alkalmasak a jelenlegi helyzet kezelésére .jpg)
.jpg)
Arról volt szó, hogy mi lenne, ha Ukrajna elzárná a gázcsapot. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
