Kkv-k jövője: ha nincs pénz a banktól, ad az állam

Az első befektetési döntések előkészítése már folyik az uniós forrásokból táplálkozó és a gazdaságpolitikai szempontokból fontos szektorokba befektetni kívánó Alapnál. A cél az, hogy mintegy 2-3 ezer vállalkozásból válasszák ki azt a mintegy 150-et, amelyet érdemesnek tartanak a befektetésre. A forrásra a vártnak megfelelő méretű, piaci helyzetű és felkészültségű, zömmel 15-60 főt foglalkoztató vállalkozások pályáztak, elsősorban iparcikkgyártó és -összeszerelő ágazatokból. Az érdeklődők nemcsak az alapot kezelő Zrt. munkatársai akvizíciójának és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség projektfeltáró tevékenységének eredményeképpen kopogtattak, hanem a finanszírozó partnerek vagy a pályázatírás mellett immár a projektek kidolgozásában is résztvevő tanácsadók ösztönzésére.

Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke azt mondta: az előértékelésen már több mint 20 projekt megfelelt, a Befektetési Bizottság 4 projektről foglalt állást szeptemberi első ülésén, s most folynak a végső döntést megelőző jogi és pénzügyi  átvilágítások. A vártnál nagyobb érdeklődés következtében van esély arra, hogy az Alap az eredetileg kitűzött 2015. december végi határidő előtt kihelyezi forrásait.

A döntéshozatali rend kétlépcsős, az előminősítés során az Alap munkatársai megvizsgálják, hogy a jelentkező vállalkozás mérete, felkészültsége és üzleti tervének realitása alapján befogadható-e a minimálisan 100 ezer, maximálisan 500 ezer euró összegű befektetést előirányzó programba. Ezután kerül sor a részletes értékelésre, ahol az Alapot kezelő szervezet értékeli a vállalat pénzügyi adatait, elemzi a felmerülő kockázatokat és meghatározza a befektetés végrehajtásának kereteit. A folyamat lezárásaként előterjesztést küld a külső szakértőkből álló, hét tagú Befektetési Bizottságnak, amely támogató vagy elutasító döntést hoz. A Bizottság tagságának többségét évtizedes finanszírozó, befektetői gyakorlattal rendelkező piaci szakértők adják. A támogatott projektek kerülnek az alapot kezelő Zrt. igazgatósága elé, ahol megszületik a végső döntés.

A pályázó által kitöltött jelentkezési adatlap és az általa benyújtott üzleti terv többnyire el is dönti, hogy sikeresen átjut-e az előszűrésen. A döntési folyamatot gyorsítja, ha a pályázó által benyújtott üzleti terv kellően megalapozott és számokkal alátámasztott. Az árbevétel-növelési terveket például jó, ha megfelelő értékesítési stratégia, illetve szakszerű értékesítési szervezet is támogatja, ha pedig ez hiányzik, akkor nemcsak technológiai korszerűsítéshez (vagy forgóeszköz finanszírozásához) kell tőkét kérni, hanem az értékesítés költségeit is be kell tervezni a várható kiadásokba, tanácsolják a Zrt. munkatársai, vállalva azt, hogy az Alap ellenőrzi is, valóban arra költötték-e a pénzt, amire kérték. A tapasztalatok szerint sok vállalkozásnál problémákat okoz a professzionális követeléskezelés hiánya, az ehhez szükséges (jogi) segítséget azonban a tőkebefektetésre érdemes vállalkozás a forrással együtt megkaphatja az Alaptól.

Hogy mely cégeknek érdemes pályáznia a Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaira, az az alábbi teszt kitöltésével kiderülhet. 10-ből 10 igen esetében elég jó esélyei vannak, de ha a kérdések felére igen a válasz, akkor is érdemes próbálkozni. 1. Elmúlt e két éves a vállalkozása? 2. Tervezi-e, hogy a következő két évben foglalkoztatottjainak létszáma eléri a 25-öt? 3. Amennyiben foglalkozik vállalkozása mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásával, az ebből a tevékenységből származó árbevétele a teljes árbevétel 50 százaléka alatt marad-e? 4. Ki van-e zárva vállalkozásának tevékenységi köréből az ingatlanfejlesztés? 5. Növekszik-e vállalkozásának árbevétele évente átlagosan 8-10 százalékkal? 6. Hiába kilincsel a banknál hitelért jelenlegi helyzetében? 7. Árbevételének legalább 10 százaléka exportból származik-e? 8. Veszteségmentesen vészelte át az elmúlt 3 évet? 9. Meghaladja-e a saját tőke a jegyzett tőkét? 10. Elég erősnek érzi-e magát a jelenlegi versenytársaihoz viszonyítva?