Nem jutottak megállapodásra a még nyitott kérdésekben az EU tagországok a káros éghajlatváltozás elleni védekezést célzó nemzetközi tárgyalásokon
Nem jutottak megállapodásra az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön a káros éghajlatváltozás elleni védekezést célzó nemzetközi tárgyalásokon képviselendő uniós álláspont még nyitott kérdéseiben.
Mint a brüsszeli találkozóról uniós diplomaták kiszivárogtatták, péntekre a résztvevők módosított javaslatot várnak a svéd elnökségtől. A beszámolók szerint a témában nem sikerült érdemi haladást elérni a csúcstalálkozó első napján.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke mindazonáltal az ülésnapot lezáró sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy pénteken megszületik a megállapodás.
Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök hozzátette, hogy az unió ambiciózus állásponttal szeretne rendelkezni a decemberi világszintű tanácskozáson, és ehhez további tárgyalásokra van szükség.
Egyes értesülések szerint a vita élesebbé vált a tagországok között, miután több nagy tagállam azt sürgette, hogy döntsenek egyértelmű, számszerűsített finanszírozási segítségről a rászoruló fejlődő országok számára. A találkozó előtt a kelet- és közép-európai EU-tagállamok csoportja - köztük Magyarország - már értésre adta, hogy az EU soros svéd elnökségének a javaslatát egyelőre nem tudják elfogadni.
Bajnai Gordon miniszterelnök a kérdésről megbeszélést folytatott Csehország, Lengyelország és Szlovákia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia kormányfőjével. Mint ezt követően elmondta, egyetértettek abban, hogy a javaslat a terhek elosztását illetően nem veszi kellő mértékben figyelembe az egyes országok egymáshoz viszonyított gazdasági fejlettségének a szintjét. Kitért arra, hogy figyelembe kell venni az egyes országok által a korábbi években tett olyan erőfeszítéseket is, amelyek a kibocsátás csökkentéséhez vezettek.
Az uniós álláspont lényege már összeállt, a tagállamok elsősorban a finanszírozási kérdéseken vitáznak még.
A tagországok vezetői már szeptemberi rendkívüli találkozójukon elfogadták azt a becslést, hogy a harmadik világban 2020-ra évi száz milliárd euróra is emelkedhet a szükséges klímavédelmi projektek finanszírozási igénye. Egyelőre nem bólintottak viszont rá arra az európai bizottsági számításra, amely szerint az uniónak 2020-ig évente 2-15 milliárd euróval kellene támogatnia a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen, amennyiben a klímavédelemről Koppenhágában "ambiciózus megállapodás" születik.
Ha az EU nem tud kellően konkrét és egységes álláspontot összeállítani, a decemberi koppenhágai klímakonferencia teljes eredményessége veszélybe kerülhet - figyelmeztetett a brüsszeli csúcstalálkozó több résztvevője.
Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes széndioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Nem jutottak megállapodásra a még nyitott kérdésekben az EU tagországok a káros éghajlatváltozás elleni védekezést célzó nemzetközi tárgyalásokon .jpg)
.jpg)
Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során. 
