A "monoki példát" követő helyi önkormányzatok átlépték a törvényi felhatalmazás kereteit, a megalkotott rendeletek miatt kialakult helyzet sérti a jogbiztonság elvét és az önkényes jogalkalmazás miatt felveti a diszkrimináció veszélyét - írta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közleményében. Szabó Máté felkérte a települések polgármestereit, hogy 60 napon belül vizsgálják felül és helyezzék hatályon kívül a kifogásolt rendelkezéseket.
Szabó Máté hivatalból indított vizsgálata megállapította, hogy a szociális biztonsághoz való joggal, a gyermekek védelemhez való jogával összefüggő visszásságot okoz az, ahogyan az önkormányzatok feltételekhez kötötték a segélyek kifizetését.
A vizsgálat Monok, Ivád és Sárospatak önkormányzati szabályozására terjedt ki, de a közlemény szerint az elemzett alapjogi dilemmákkal kapcsolatos megállapítások a nyilvánosságon keresztül minden egyes önkormányzathoz szólnak. Az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy a vizsgált önkormányzatok esetenként a törvényi felhatalmazás hiányában, máskor azzal ellentétesen, illetve azon túlterjeszkedve határoztak meg feltételeket a rendszeres szociális segély, valamint egyes gyermekvédelmi támogatások folyósítására.
A közlemény szerint a rendelkezések szövege nem kellően egyértelmű, így az önkényes jogalkalmazás lehetősége miatt, a jogbiztonság sérelme mellett, potenciálisan a hátrányos megkülönböztetés veszélyét is felveti. A jelentésben a biztos hangsúlyozta, hogy a törvényben szereplő közmunkavégzés elsősorban motiváló erejű lehetőség, munkabér jár érte. Ezzel szemben a segélyösszeg "ledolgoztatásának" egyfajta büntető jellege is lehet.
A biztos álláspontja szerint nem elfogadható az önkormányzatok érve, hogy a tudottan törvénytelen lépésen kívül nem volt más eszközük a probléma kezelésére. Az ombudsman több alternatív, egyúttal jogállami eszközre is felhívta a figyelmet. Így például - mutatott rá - kezdeményezni lehet, hogy az Országgyűlés jogalkotóként keressen megoldást. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az államnak javítania kell a közmunkáltatás szakmai feltételrendszerét, hogy az ténylegesen betölthesse hivatását, vagyis értelmes munkalehetőséget teremtve valóban motiváció legyen. Szabó Máté felkérte a települések polgármestereit, hogy a jelentésben megfogalmazott szempontrendszer alapján 60 napon belül vizsgálják felül és helyezzék hatályon kívül a kifogásolt rendelkezéseket.
Kezdeményezte továbbá az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjénél, kísérje fokozott figyelemmel azt, hogy az említett önkormányzatok eleget tettek-e ennek az ajánlásnak.
A biztos egyúttal felkérte a kormányt egy összehangolt, széles társadalmi és szakmai konszenzuson alapuló, kormányzati ciklusokon átívelő munkaerő-piaci aktivitási stratégia kidolgozására, amelynek központjában az egyéni integráció, válságkezelés áll. Kezdeményezte azt is, hogy az illetékes miniszterek az önkormányzatok költségvetési támogatásának tervezésekor fektessenek hangsúlyt a közmunkavégzés megfelelő feltételeinek biztosítására.
Cselekvésre szólítja az MSZP a kormányt
"Oktatással megmenthetjük a cigányokat"
Hoz-e változást a szigorítás a munkaerőpicaon?
Szabó Máté hivatalból indított vizsgálata megállapította, hogy a szociális biztonsághoz való joggal, a gyermekek védelemhez való jogával összefüggő visszásságot okoz az, ahogyan az önkormányzatok feltételekhez kötötték a segélyek kifizetését.
A vizsgálat Monok, Ivád és Sárospatak önkormányzati szabályozására terjedt ki, de a közlemény szerint az elemzett alapjogi dilemmákkal kapcsolatos megállapítások a nyilvánosságon keresztül minden egyes önkormányzathoz szólnak. Az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy a vizsgált önkormányzatok esetenként a törvényi felhatalmazás hiányában, máskor azzal ellentétesen, illetve azon túlterjeszkedve határoztak meg feltételeket a rendszeres szociális segély, valamint egyes gyermekvédelmi támogatások folyósítására.
A közlemény szerint a rendelkezések szövege nem kellően egyértelmű, így az önkényes jogalkalmazás lehetősége miatt, a jogbiztonság sérelme mellett, potenciálisan a hátrányos megkülönböztetés veszélyét is felveti. A jelentésben a biztos hangsúlyozta, hogy a törvényben szereplő közmunkavégzés elsősorban motiváló erejű lehetőség, munkabér jár érte. Ezzel szemben a segélyösszeg "ledolgoztatásának" egyfajta büntető jellege is lehet.
A biztos álláspontja szerint nem elfogadható az önkormányzatok érve, hogy a tudottan törvénytelen lépésen kívül nem volt más eszközük a probléma kezelésére. Az ombudsman több alternatív, egyúttal jogállami eszközre is felhívta a figyelmet. Így például - mutatott rá - kezdeményezni lehet, hogy az Országgyűlés jogalkotóként keressen megoldást. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az államnak javítania kell a közmunkáltatás szakmai feltételrendszerét, hogy az ténylegesen betölthesse hivatását, vagyis értelmes munkalehetőséget teremtve valóban motiváció legyen. Szabó Máté felkérte a települések polgármestereit, hogy a jelentésben megfogalmazott szempontrendszer alapján 60 napon belül vizsgálják felül és helyezzék hatályon kívül a kifogásolt rendelkezéseket.
Kezdeményezte továbbá az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjénél, kísérje fokozott figyelemmel azt, hogy az említett önkormányzatok eleget tettek-e ennek az ajánlásnak.
A biztos egyúttal felkérte a kormányt egy összehangolt, széles társadalmi és szakmai konszenzuson alapuló, kormányzati ciklusokon átívelő munkaerő-piaci aktivitási stratégia kidolgozására, amelynek központjában az egyéni integráció, válságkezelés áll. Kezdeményezte azt is, hogy az illetékes miniszterek az önkormányzatok költségvetési támogatásának tervezésekor fektessenek hangsúlyt a közmunkavégzés megfelelő feltételeinek biztosítására.
Cselekvésre szólítja az MSZP a kormányt
"Oktatással megmenthetjük a cigányokat"
Hoz-e változást a szigorítás a munkaerőpicaon?
MTI
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
