Látszatmosoly: nem tudják merre menjen a Nabucco?

Ha az Európai Unió teljes súlyával is a Nabucco projekt mögé áll, a konzorciumnak még számos akadályt kell legyőznie - írta a Stratfor amerikai stratégiai elemző csoport a budapesti Nabucco-csúcs kapcsán.

A független elemzéseket készítő texasi Stratfor szerint a Törökországot Ausztriával összekötő 3300 kilométeresre tervezett vezeték ügyét nagy mértékben előrelendítette a januári orosz-ukrán gázvita. Miután Moszkva leállította a földgázszállítást Európába, hevesen keresni kezdték az alternatív energiaforrásokat.

A konzorcium tagjai azonban egyelőre nem sok ponton jutottak közös nevezőre; sem arról nincs egyetértés közöttük, hogy a vezeték hol haladjon, sem arról, miképpen történjen a finanszírozás. Mindenekelőtt nincs meghatározva, hogy annak a gáznak a nagy része, amellyel megtöltenék a vezetéket, honnan származzon. Az intézet szerint több lehetőség is van, de "mindegyik problémás". Az azerbajdzsáni Sah-Deniz gázmező második fázisa 2013-tól csak 8 milliárd köbméter gázt fog termelni, s ez valamivel több mint a fele annak, mint amennyire a Nabuccónak szüksége lesz.

FAZ: stratégiai fontosságú a Nabucco Stratégiai fontosságúnak nevezte a Nabucco- földgázvezeték megépítését szerdai számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Kommentárjában a német konzervatív napilap emlékeztetett arra, hogy a projekt csaknem hét éves, s a múltban már több alkalommal is kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban megvalósul-e. Most azonban hirtelen mindenütt ismét a Nabuccóról beszélnek az orosz-ukrán gázvita miatt.Ez a legutóbbi vita ugyanis az Európai Unió - vagy legalábbis egyes tagországok - számára világossá tette, hogy mennyire függnek Oroszország és Ukrajna magatartásától.

Elakadt az a terv, hogy a Kaszpi-tengert átszelő, víz alatti vezetéken szállítanának gázt Kazahsztánból vagy Türkmenisztánból Azerbajdzsánba. Bár Kazahsztánnak és Türkmenisztánnak is bőséges készletei vannak a Nabucco megtöltéséhez, mindkét ország elfordulni látszik a projekttől Moszkva nyomására. Az iráni gáz - annak ellenére, hogy Teherán felajánlotta, beszállítana a Nabuccóba - az ország elleni amerikai és EU-szankciók miatt nem elérhető. Ehhez előbb meg kell egyeznie a Nyugatnak Iránnal.

Egyéb, közel-keleti források is felmerültek, közöttük Egyiptom és Irak. Ahhoz azonban, hogy az ottani készletek elérjék a Nabuccót, a jelenleginél sokkal nagyobb infrastruktúrára volna szükség. Irak esetében ráadásul jelentős politikai csatározások nehezítik az ügyet.

Az amerikai Stratfor intézet szerint Törökország is akadályt jelenthet a Nabucco számára. Ankara most már a török EU-tagsághoz köti a projektben való részvételét. Törökország területére mindenképpen szükség van az európai diverzifikációs tervekhez, akár a Kaukázus térségéből, akár Közép-Ázsiából vagy a Közel-Keletről érkezne a földgáz. Ha Brüsszel nemet mond a török EU-tagságra, és Ankara állja a szavát, akkor az egész Nabucco-elképzelés elhal. Ugyanakkor persze Törökország is enyhíteni szeretne az orosz gázszállításoktól való függőségén, tehát az EU-tagság elutasítása miatt, csupán sértett büszkeségből nem utasítaná el a Nabuccót.

A gázvezeték megvalósulásának útjába végül komoly akadályt gördíthet Oroszország, amelyet erős kapcsolatok fűznek a Nabucco konzorcium és a tranzitállamok sok tagjához. Moszkva mindeddig büszke volt arra, hogy szükség esetén képes volt befolyásolni az európai kormányokat. Ezt a lehetőségét azonban lehet, hogy januárban elpuskázta, amikor válságba sodorta a szóban forgó országokat a gázcsapok elzárásával - írta a Stratfor elemző cég.

Csúcs - látszat volt a nagy egyetértés?
Nabucco: már szerdán szavaznak a támogatásról
"Végre a kormány is belátta a Nabucco prioritását" 
Putyin: kevesebb politikát a gázkérdésbe
Nabucco-csúcs: soha jobbkor nem lehetett volna 
Ki mozdult a Nabucco a holtpontról 

MTI