A visszaesés az év második felében ennél erőteljesebb volt: a használatba vett lakások száma a 2008. második félévinek a háromnegyedét tette ki, az új lakásépítési engedélyeké valamivel több mint a felét.
A használatba vett lakások száma 2008 azonos időszakához viszonyítva az első és második negyedévben 15-18%-kal nőtt, majd a következő negyedévekben 23-24%-kal csökkent. A visszaesés elsősorban a lakossági építkezések terén mutatkozott: egyötöddel kevesebb lakás épült természetes személyek megrendelésére, és hasonló arányban csökkent a saját használatra készült lakások száma is. A vállalkozói lakásépítés, valamint az eladásra szánt lakások száma kismértékben, 3%-kal csökkent.
2009-ben a legtöbb új lakást (az összes 51%-át) vállalkozások építtették. Az önkormányzatok lakásépítési tevékenysége felülmúlta az előző évit, de még ez is kevesebb mint 200 lakást jelentett, szinte csak (94%-os arányban) Budapesten.
Közel megduplázódott a bérbeadás céljából történő építés, az 580 új bérlakás létrejöttében mindhárom építtetői csoport részt vállalt. A kivitelezői körben a lakossági házilagos kivitelezés visszaszorulása a legszembetűnőbb: az előző évhez viszonyítva 38%-kal kevesebb, 4100 új lakás épült fel ilyen módon, így részaránya 13%-ra csökkent.
A hét kérdése: Véleménye szerint mennyi lenne az ideális nyugdíjkorhatár Magyarországon? Szavazzon! |
A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma minden településtípusban és minden megyében csökkent, bár különböző mértékben. Fejér és Heves megyében fele annyi új engedélyt sem adtak ki, mint az előző évben, míg az ezen a téren is meghatározó fővárosban 38%-kal, a legkisebb visszaesést mutató Bács-Kiskun megyében pedig 8%-kal kevesebbet. Az építési szándék visszaesése folytán az elmúlt 11 évet tekintve 2009-ben volt a legalacsonyabb a lakásépítési engedélyek száma. A negyedéves adatok tanúsága szerint a visszaesés fokozatosan következett be: az év során, az első negyedévben 12, a negyedikben 54%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2008 azonos időszakaiban. Az új engedélyek év közbeni alakulásában példa nélküli, hogy többségét az év első felében adták ki, míg a második félévben csupán ezek 28%-át.
A befejezett üdülőépítések száma már negyedik éve csökken, de a legerőteljesebben 2009-ben. 508 új üdülőegységet vettek használatba, 29%-kal kevesebbet, mint 2008-ban. Az új üdülők a korábbinál nagyobb, 82 m2-es átlagos alapterülettel épültek. Az üdülőépítési szándék is visszaesett, 610 üdülőépületben 1060 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 21%-kal elmarad a 2008. évitől.
2009-ben 4140 lakás szűnt meg, 10%-kal több, mint az azt megelőző évben. Budapesten másfélszeres volt a növekedés, elsősorban avulás és településrendezés miatt. A megszűnt lakások 29%-a, a fővárosiak esetében több mint a fele önkormányzati tulajdonban volt. Országosan tekintve, a korábbinál kisebb méretű lakások szűntek meg, átlagos alapterületük 64 m2 volt. A kiadott új építési engedélyek szerint több mint 2 millió 750 ezer m2 lakóépület és 3 millió 360 ezer m2 nem lakóépület építését tervezik. Az előbbiek esetében ez 31, az utóbbiakat illetően 26%-os csökkenést jelent 2008-hoz viszonyítva.
A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, 37%-kal kisebb területet terveznek beépíteni, mint a 2008-as szándékok szerint. Az új engedélyek alapján így a beépítendő terület felét egylakásos házként tervezik, a 3 és több lakásos épületek 38%-os részarányt képviselnek. A nem lakóépületek közül a tervezett mezőgazdasági épületek összes hasznos alapterülete több mint 40%-kal, az ipari épületeké közel 40%-kal kevesebb, mint az elmúlt időszakban volt, míg a hivatali épületeké több mint 10%-kal több.
A lakásépítés is kapjon kedvezményes áfakulcsot!
Jövőre nem építünk új lakásokat
Az út- és metróépítés tartja életben az építőipart
Privátbankár