Leginkább a táplálkozásra költünk
Folyamatosan nő a magyar lakosság fogyasztása, ám mértékében elmarad a nyugat-európai, sőt a régióbeli országokban mért szinttől - derül ki a GfK csoport Prisma piackutató intézete által közzétett adatokból, melyről a Népszabadság mai száma számol be.
A GfK becslése szerint a 2003-ban Magyarországon a háztartási kiadásokra költött pénz 27 százaléka élelmiszerre, italra, dohányárura, 23 százaléka lakásfenntartásra, 21 százaléka közlekedésre és kommunikációra, 16 százaléka oktatásra, kultúrára, sportra és üdülésre, hat százaléka ruhafélékre és lábbelire, négy százaléka egészségügyre és testápolásra, három százaléka pedig egyéb célokra ment el.
A GfK becslése szerint a 2003-ban Magyarországon a háztartási kiadásokra költött pénz 27 százaléka élelmiszerre, italra, dohányárura, 23 százaléka lakásfenntartásra, 21 százaléka közlekedésre és kommunikációra, 16 százaléka oktatásra, kultúrára, sportra és üdülésre, hat százaléka ruhafélékre és lábbelire, négy százaléka egészségügyre és testápolásra, három százaléka pedig egyéb célokra ment el.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
