.jpg)
Lekerült a médiacsomag zárószavazása a napirendről a T. Házban ma. A Fidesz technikai okokkal magyarázza a dolgot, az MSZP szerint ez félsiker Eljárási okokkal, a szakmai javaslatok mérlegelésével indokolta a fideszes kezdeményezésű médiacsomag egyik előterjesztője, hogy hétfőn mégsem került napirendre a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány, az úgynevezett "médiaalkotmány" általános vitája, amelyet az előzetes napirend még tartalmazott.
Az előzetes tervek szerint a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról végszavazott volna hétfőn az Országgyűlés, valamint megkezdődött volna az általános vitája a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslatnak. Azonban mindkettő lekerült a napirendről.
Cser-Palkovics András magyarázatképpen azt mondta, eljárási kérdésnek tekintik a szavazások sorrendjét. Hangsúlyozta, alapvetően azt gondolták helyes eljárásnak, ha az alkotmány módosításával kezdik el a határozathozatalokat. Ezután következik a zárószavazás a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról, a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatokról.
Hozzátette, a következő napokban, hetekben mérlegelik a médiacsomag négy, még el nem fogadott eleméhez érkező szakmai javaslatokat.
Ha az Országgyűlés hétfőn elfogadja az alkotmánymódosítást, bekerül az alaptörvénybe a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata. Az alkotmány egyebek mellett kimondaná, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához.
A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítása, amelyről végül nem szavaznak hétfőn, hozná létre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.
A két határozati javaslat a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szól.
Az ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett rész a tartalomszabályozás keretjavaslatát fogalmazza meg annak érdekében, hogy abból később egy új médiatörvény-tervezet kerülhessen a Ház elé.
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná.
.jpg)
A fideszes politikus közölte, a csomag ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett elemének általános vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat benyújtani. A részletes vita szeptember első felében, határozathozatal pedig októberben várható.
| Félsiker? Az MSZP szerint fél siker született hétfőn, de a szocialisták nemcsak a "szájkosártörvények csomagjának" elhalasztását, hanem azok visszavonását követelik. Lendvai Ildikó pártelnök - a Szanyi Tiborral és Mandur Lászlóval közösen tartott - hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nemzetközi és hazai szervezetek, illetve az ellenzéki pártok nyomása fél sikert már hozott, mert az Országgyűlés elfogadta azt a napirendet módosító javaslatot, miszerint nem lesz végszavazás a médiát érintő törvények egy részéről. Számunkra csak az a kielégítő, ha nem egyszerűen elhalasztják, hanem visszavonják "a szájkosártörvények csomagját" - jelentette ki. Szanyi Tibor a sajtótájékoztatóra egy nagyméretű kutyákra való szájkosárral érkezett, szavai szerint "demonstrációs célzattal". Remélem, hogy erre a szájkosárra emberi formában nem lesz szükség még jelképesen sem - fogalmazott. |
Cser-Palkovics András magyarázatképpen azt mondta, eljárási kérdésnek tekintik a szavazások sorrendjét. Hangsúlyozta, alapvetően azt gondolták helyes eljárásnak, ha az alkotmány módosításával kezdik el a határozathozatalokat. Ezután következik a zárószavazás a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról, a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatokról.
Hozzátette, a következő napokban, hetekben mérlegelik a médiacsomag négy, még el nem fogadott eleméhez érkező szakmai javaslatokat.
Ha az Országgyűlés hétfőn elfogadja az alkotmánymódosítást, bekerül az alaptörvénybe a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata. Az alkotmány egyebek mellett kimondaná, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához.
A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítása, amelyről végül nem szavaznak hétfőn, hozná létre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.
A két határozati javaslat a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szól.
Az ötödik, "médiaalkotmánynak" nevezett rész a tartalomszabályozás keretjavaslatát fogalmazza meg annak érdekében, hogy abból később egy új médiatörvény-tervezet kerülhessen a Ház elé.
| Százmilliókat szivárogtattak ki a Duna TV-ből? |
MTI, Privátbankár
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
