Lerobbant a magyar gazdaság

Az első negyedéves 2,5 százalékos GDP bővülést követően a második negyedévben csekély mértékben nőtt a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest. A kedvezőtlen adat alulmúlta a várakozásokat, elemzők véleménye szerint a kormány által megcélzott éves GDP növekedési ütem 3 százalékos célja nem tartható. Az elemzői várakozások beigazolódtak, a héten a kormány 2 százalékra módosította az idei várt növekedési ütemet. Részletek>>

A Központi Statisztikai Hivatal kiigazítatlan adatai alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó – csökkenése 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemű a növekedés. A 2011. II. negyedévi növekedési ütem azonban elmarad az első negyedévitől, de a növekedés hajtóereje továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg maradt.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2011 második negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 9,2 százalékos növekedést, míg az ipar 0,9 százalékos, az építőipar 4,9 százalékos, a szolgáltatások összesen pedig 0,5 százalékos mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása nem változott. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,8 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,7 százalékos, a végső fogyasztás 0,4 százalékos csökkenést mutatott. Az export 1,0 százalékkal, míg az import 3,5 százalékkal csökkent.

Az ipari növekedés motorja változatlanul az export

A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok második negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (24%) jelent. A mezőgazdaság 0,6 százalékkal járult hozzá a növekedéshez. A növénytermesztés volumene elsősorban a ka-lászos gabonák tavalyinál kedvezőbb terméseredménye következtében emelkedett, míg az állattenyésztés volumene – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált.

Az ipar hozzáadott értéke 5,6 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 6,6 százalékos bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az export-orientált vállalatok teljesítménye. A feldolgozóipari ágazatok többségében növekedés figyelhető meg. A legnagyobb mértékű növekedés a csekély súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában volt a külpiaci értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően. A legnagyobb mértékű visszaesés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában következett be elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésének következményeként. Az ipar egészében 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-10,3%), minden építménycsoport termelése csökkent. A második negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Stagnál a háztartások fogyasztási kiadása

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,3 százalékkal csökkent, így 0,2 százalékponttal mérsé-kelte a GDP változását. A kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 0,6 százalékos, míg a szállítás, raktározás területén 0,5 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott. Utóbbi első negyedévihez képest alacsonyabb növekedési ütemét elsősorban a közúti áruszállítás gyengébb teljesítménye okozta, melyben tükröződik az ipari teljesítmény alakulása. A pénzügyi tevékenység teljesítményének csökkenését a bankok hitelezési aktivitásának mérséklődése okozta. A bankszektorban az újonnan kihelyezett lakossági és vállalati hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,4 százalékkal csökkent. Ezen belül egyedül az egészségügyé nőtt, míg a másik két nemzetgazdasági ág teljesítménye csökkent. A szolgáltatásokon belül legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció ág hozzáadott értéke nőtt (1,9%).

A termékadók- és támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP II. negyedévi növekedéséhez. A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztásának korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt (2011 második negyedévében 0,1 százalékkal növekedett). Ez a folyamat döntően annak köszönhető, hogy a háztartások fogyasztási kiadása, ha szerény mértékben is, de emelkedni kezdett (0,4 százalékkal nőtt). Ezen belül a lakberendezésre, a hírközlésre és a szabadidő és kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások volumene kis mértékben emelkedett, míg az élelmiszerek fogyasztása lényegében változatlan maradt. Volumencsökkenés mutatkozott a lakásszolgáltatásokra, a közlekedésre és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásokra fordított kiadásoknál az előző év azonos időszakához képest.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,3 százalékkal lett alacsonyabb. A közösségi fo-gyasztás szerény mértékben növekedett (0,1%). A végső fogyasztás 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés újra nagy mértékű, 8,1 százalékos, amely folyamat 1,5 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Miközben az építési beruházások jócskán elmaradtak az egy évvel korábbi értékektől, addig a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a járműgyártás, az élelmiszer valamint az elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások következményeként.

Egyedi nagyberuházások okoztak kétszámjegyű növekedést több kisebb súlyú ágazatban is, mint az egészségügyi, szociális vagy a művészetek, szórakoztatás, szabadidős tevékenységek területén. Mindemellett a nemzetgazdaság ágainak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban továbbra is jelentős csökkenés figyelhető meg.

EU átlag körüli a növekedésünk

A készletek állománya a II. negyedévben folyó áron 73 milliárd Ft-tal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 43 milliárd Ft volt a növekedés. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában (pl. gép és jár-műgyártás, kőolajfeldolgozás) valamint a kereskedelemben is készletnövekedés mutatkozott. Viszont jelentősen csökkentek a feldolgozóipar híradás-technikai ágazatába és a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás ágazatba sorolt vállalatok készletei. A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 1,4 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 675 milliárd Ft aktívum keletkezett. Az export és az import volumene immár csak egyszámjegyű növekedést mutatott, az export 8,8 százalékkal, az import 6,1 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,8 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 8,2 százalék, importja 6,6 százalékkal nőtt. A gépek, szállítóesz-közök (közúti jármű, általános rendeltetésű ipari gépek) és feldolgozott termékek (gyógyszer, gumigyárt-mány) exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek (gabona, gabonakészítmények) és az energiahordozók összességében átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importján belül figyelemre méltó a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának kétszámje-gyű emelkedése és a természetes és mesterséges gáz behozatalának jelentős csökkenése. A nemzetgazda-ság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások exportja 11,3 százalékkal, míg importja 3,3 százalékkal nőtt.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2011 II. negyedévében 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagországok közel felében az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Öt tagország, köztük Magyarország az EU átlaga körüli növekedést mutatott, míg Görögországban és Portugáliában csökkent a GDP volumene. A magyar export legfőbb felvevőpiacát jelentő német gazdaság teljesítménye is jelentősen esett (+2,8%) az első negyedévi, történelmi szempontból is kiugró 5 százalékos növekedéshez képest.

A bruttó hazai termék volumene az II. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az NGM már látja a belső fogyasztás felpörgését

A hazai gazdaság lendületvesztése az utóbbi hónapokban publikált ipari adatok ismeretében nem volt váratlan: a világpiacokon is tapasztalható bizonytalanság is jelzi, hogy a fejlett világ növekedése megtorpanni látszik - kommentálta a KSH adatai a Nemzetgazdasági Minisztérium. Magyarország kis, nyitott gazdaság, ezért az adatainkban a nyugati államok (különösen Németország) trendjei gyorsan megjelennek. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk esetében az előző negyedéves 1,3%-os háromhavi növekedés az év közepére 0,1%-ra lassult, míg az EU27-estében 0,7-ről 0,2-re esett a dinamika (negyedéves alapon).

Ez a trend elsősorban termelői oldalon jelenik meg a bruttó hazai termék statisztikában. Az ipar a második negyedévben 5,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ami az előző negyedéves 10% feletti növekedéshez képest lassulást jelent. Ennek fő oka a felhasználási oldalon is látható: az export szintén csak 8,8%-kal növekedett, míg az előző negyedévben 14,4%-kal. A termelési oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az építőiparban újra nagyobb visszaesést regisztráltak: teljesítménye 10,3%-kal esett vissza egy év alatt. A mezőgazdasági szektor ugyan kis súlyt képvisel a GDP-ben, azonban az aktuális időszakban kimagasló mértékű növekedést mutatott fel, 24%-kal növelve termelését, ami részben a kedvező időjárásnak köszönhető. A termelési oldal legnagyobb súlyú tétele, a szolgáltatások 0,3%-kal csökkentek, amelyben szerepet játszik a pénzügyi szolgáltatás további csökkenése, illetve a szállítás, raktározás bővülésének lassulása.

Az NGM kommentárja szerint a felhasználási oldalt vizsgálva pozitív trendek figyelhetőek meg: a háztartások fogyasztási kiadásai újra növekedtek, amire utoljára 2010. harmadik negyedévében volt példa. A 0,4 százalékos növekedés az előző időszaki 0,8 százalékos csökkenéshez képest azt jelzi, hogy a kormányzat rendelkezésre álló jövedelmet növelő intézkedéseinek hatása kezd mutatkozni a részletes számokban. Hasonló trend látszódik a végső fogyasztás összesen soron is, amely egyben tartalmazza a közösségi kiadásokat is. Az előző negyedév számaihoz képest jelentősen visszaesett a bruttó állóeszköz-felhalmozás, amely az előző év azonos időszakához képest 8,1 százalékkal csökkent, az előző negyedéves 1,6 százalékos visszaesés után.

Privátbankár