London lepontozta Magyarországot - de tartjuk magunkat

Példátlan ugrások jellemzik a londoni Euromoney gazdasági folyóirat által összeállított legújabb globális országkockázati rangsort. Magyarország is - csakúgy, mint az Egyesült Államok - jelentősen visszacsúszott, jóllehet továbbra is a 186 országot soroló lista felső mezőnyében van

A legnagyobb londoni gazdaságpolitikai magazin által piaci és politikai elemzők értékelése alapján félévente összeállított kockázati listán - amelynek szeptemberi kiadása csütörtökön vált hozzáférhetővé Londonban - Magyarország a márciusi 54. helyről most a 64-ikre került.

A Euromoney elemzői azonban az új rangsorhoz fűzött elemzésükben kiemelik, hogy az Egyesült Államok a lista eddigi történetében először kikerült a felső tízes mezőnyből: tavaszi hatodik helyéről a 12-ikre esett vissza. A folyóirat indoklása szerint "a masszív állami költekezés", a halmozódó közadósság, a munkanélküliség, a politikai és a gazdasági környezet bizonytalanságai alaposan növelték Amerika országkockázatát az elmúlt évben.

A kelet-európai EU-országok közül a legjobb helyen továbbra is Szlovénia áll, amely a márciusban elfoglalt 24. helyéről most a 29-ikre csúszott vissza. Csehország, amely tavasszal még megelőzte az euróövezeti tag Szlovákiát, az idei őszi Euromoney-listán a 32. helyről a 38-ikra süllyedt; Szlovákia megtartotta 34. helyét.

Az első helyezett ezúttal is Norvégia, 98,14 ponttal a megszerezhető általános 100 pontból. Utána Luxemburg, majd Svájc és Dánia következik, csakúgy, mint a márciusi listán.

A Euromoney új országkockázati összeállításában - a számos kritérium alapján kialakított osztályzati rendszer alapján - a megszerezhető 100 pontból Magyarország a tavaszi 57,34 pont után most 55,35 pontot kapott az általános kockázati kategóriában. A legfontosabb részmutatók közül a politikai kockázat pontszáma a fél évvel ezelőtti 17,43 után 16,45 lett. Ebben a kategóriában 25 pont a legjobb osztályzat, vagyis ez jelzi a legkisebb kockázatot.

E részmutató nem a tényleges belpolitikai kockázatot méri, hanem azt, hogy az egyes országok milyen eséllyel válnak nem fizetővé az import és az adósság után, illetve tagadják meg a külföldi részvénybefektetések osztalékának, vagy a befektetett tőkének a hazautalását.

A Euromoney által megkérdezett szakértők a magyar gazdaság általános teljesítményére a lehetséges 25 pontból a márciusi 7,62 pont után most 6,32 pontot adtak. A londoni szaklap ugyanakkor a szuverén hiteltörlesztési leállások és átütemezések kategóriájában értelemszerűen ismét megadta a lehetséges legjobb 10,00 pontot, mivel Magyarországnak az elmúlt félévben sem voltak törlesztési hátralékai és átütemezett adósságai.

A hitelminősítési kategóriában elért pontszám azonban romlott: Magyarország a megadható 10-ből a tavaszi 5,47 pont után az új listán 5,00 pontot kapott.

Az előző országkockázati rangsor kiadása óta - március végén - a Standard & Poor´s hitelminősítő az addigi "BBB"-ről "BBB mínusz"-ra rontotta Magyarország hosszú lejáratú szuverén kötelezettségeinek besorolását, további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyva az új besoroláson is.

Ha a magyar osztályzat innen tovább romlik, azzal Magyarország mint szuverén adós az S&P listáján átkerülne a befektetésre ajánlott sáv alatti, spekulatív "BB" kategóriába.
Az EU-n belül jelenleg Lettországnak és Romániának van spekulatív szuverén osztályzata. E két országot az S&P mellett a Fitch Ratings is a "BB" sávban tartja nyilván.

A tőkepiaci finanszírozási hozzáférés könnyűségét vagy nehézségét osztályozó kategóriában Magyarország mindazonáltal javított: a Euromoney a lehetséges 5 pontból a márciusi 3,88 pont után most 3,93 pontot adott. Az új Euromoney-lista utolsó, 186. helyére ezúttal is Zimbabwe került, a lehetséges 100 pontból 6,70-et szerezve.

A londoni folyóirat az új listához fűzött elemzésében azt írta: a jelenlegi környezetben eddig soha nem látott mértékű kilengések jellemezték az egyes országok rangsorolását. Korábban tíz helynyi elmozdulás akár tíz évet is igénybe vett; most hat hónap alatt előfordultak 30 helyezésnyi ugrások.

A szaklap kiemeli Macedóniát, amely 26 helyet zuhant, de Észtország is 15 hellyel került lejjebb. A politikailag stabil, "rendkívül gazdag" Katar ugyanakkor 19 helyet emelkedett, a 29-ikről a 10-ikre, megelőzve Kanadát, az Egyesült Államokat, Franciaországot és Németországot.

Mitől véd meg minket a magatartási kódex?
Ha mindenki kibulizta magát, ideje lenyugodni
Stiglitz: nagyobbak a gondok a bankrendszerben
Kiszámíthatatlanság: pénztári kritika a kormánynak
Már a kisbefektetők is mernek kockáztatni
A lejtő aljánál a világ: ki lesz az első?

MTI