A német konzervatív napilap kulturális rovatában megjelent terjedelmes írás két szerzője, Sonja Hartwig és Kilian Trotier a több személyt megszólaltató riportnak a "Már nincsenek álmaim" címet adta, utalva a számos kommentáló elemet is tartalmazó írás hangulatára. Ezt támasztotta alá a cikkben közölt illusztráció is, amelyen egy rács mögül fotózott pécsi templomtorony látható.
A szerzők a kulturális fővárosi projekt kapcsán csalódottságról, szertefoszlott reményekről írtak, azt érzékeltetve, hogy a projekt nyugati elképzelések szerint már régen kudarcba fulladt. Az írás végén pedig Kertész Imre Magyarországról szóló, a lapban tavaly novemberben megjelent interjújának linkjét ajánlották az olvasók figyelmébe.
A cikkírók szerint Magyarországon válság uralkodik, a hitelek akadoznak, és kapcsolatok szakadnak meg. A kulturális fővárosi cím elnyerése először túlzott várakozásokat ébresztett, majd ezek elkerülhetetlenül csalódottságba csaptak át. Látványosságnak, show-nak kellett volna lennie, ám a pécsi helyzet már régóta egy ország tükörképe, továbbá egy olyan rendszer elleni harcé, amely Magyarországon fennmaradt, amelyben az igazság nem ritkán összemosódik a talánnal, és a hallucinációból reményt hipnotizál magának. Azt a reményt, amelyet - mint a szerzők írták - néhányan már hosszú ideje feladtak, azok a kultúrateremtők, akiknek térre lett volna szükségük, de ezt nem kapták meg, akiknek projektjeit elutasították, vagy maguk adták fel azokat.
Önt mi zavarta a legjobban januárban? Szavazzon! |
A kulturális fővárosi projekt sokak szerint haladást jelenthetett volna, ám nyugati mércével mérve kudarcot vallott - pedig kísérlet volt a magyarországi rendszerből való kitörésre - áll a riportban. A szerzők Szalay Tamás kulturális igazgatót idézték, aki nem említ vétkeseket, és aki szerint a rendszerben van a hiba. Abban a rendszerben, amely egykor vörös volt és kicsit még ma is az – fűzték hozzá. Szalay az elmúlt hónapokban mindig kereste az igazságot, és végül megtalálta saját igazságát, amely úgy hangzik: "Mindenki csodát várt, de csodák nem történnek ebben a rendszerben. Nem számolhattunk azzal, hogy nálunk is úgy megy, mint Nyugat-Európában, de azt gondoltam, hogy ennél messzebb már vagyunk" - idézték a kulturális igazgatót, akinek mára semmi nem maradt az álmaiból.
A Pécs2010 Menedzsmentközpont reakciója ITT |
Az írás beszámol a kulturális fővárosi projekt első "úttörőiről" - köztük említve Szalayt is -, akiket függőségbe láncolt a bürokrácia, akik függetlenek akartak lenni, de Budapest ezt soha nem hagyta. Három társa már bedobta a törülközött, akiket Szalay "halott hősöknek" nevezett, akik nem viselték el, hogy a "határtalan város" terve a fővárosban született politikai döntések miatt megváltozott, többen emiatt bedobták a törölközőt. Majd ismét a Jelenkor kiadóját idézték, aki szerint a projekteket egyszer csak "egy apparátus igazgatta, amelyben olyanok ültek, akiknek fogalmuk sem volt a kultúráról, akik boldogok voltak, hogy pénzt oszthattak".
Ezt követően Ruzsa Csabát, az EKF pénzügyi igazgatóját szólaltatták meg, aki szerint a kulturális fővárosi projekt inkább fejlesztési, mint kulturális projekt. Felsorolták a tervezett beruházásokat, megjegyezve, hogy legtöbbjük csak az év folyamán készül el. A pénzügyi igazgató szerint ez nem is olyan nagy baj, mert 2010-ben nincs is igazán szükség az új épületekre. A kulturális program 2010-re szól, a beruházások az azt követő évekre. "20 évig nem voltak beruházások, most azokra van szükség" - mondta az igazgató, a szerzők szerint elismerve: "Ennek a kultúrához természetesen nincs köze. A kultúra az más." Csordás szerint elsősorban "munkahelyekről" van szó. Erre gondolnak itt az emberek, és ezt várják egy európai projekttől.
Rengeteg izgalom vár minket Pécsett
Stockholm lett Európa zöld fővárosa
Turisták százezreit reméli Pécs
MTI