MÁV-ÁBE: nem tudni, ki fizet majd kinek

A volt MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) ügyfeleit is fizetésre kötelezték a bíróságok az eddig lezárult első fokú ítéletekben, de nem kizárt, hogy a másodfokú perekben nem ők, hanem a kártalanítási számla fog fizetni - mondta az MTI-nek egy magát megnevezni nem kívánó, az ügyben érintett jogi szakértő.

A probléma onnan ered, hogy miután a MÁV ÁBE "nem szeretett fizetni", a károsultak - ha volt cascójuk - elmentek a saját biztosítójukhoz, és vele fizettették ki a kárt. A polgári jog szabályai szerint ilyenkor a fizető biztosító lép a károsult helyébe, tehát követelheti az általa kifizetett pénzt a károkozó biztosítójától, ez esetben a MÁV egyesülettől. Legtöbbet az Allianz és a Generali Providencia fizetett és követel a MÁV ÁBE-tól.

A perek egy része még azelőtt lezárult, hogy a MÁV ÁBE csődbe jutott volna, így a követelt összeget a biztosítók megkapták, vagy legalábbis jogerős ítéletük van arra, hogy jár nekik a pénz. A MÁV ÁBE még a működése során azzal érvelt, hogy a helyette fizetett biztosítók magas óradíjat térítettek a javítóknak, ő maga olcsóbban tudta volna megjavíttatni az autókat. Az MTI által megkérdezett szakértő viszont azt közölte, hogy a

A Közlekedési Biztosító Egyesület (KÖBE) díjbevétele a múlt évben 2,16 százalékkal 7,6 milliárd forintra növekedett, a mérleg szerinti eredménye pedig 75 millió forint volt - közölte az egyesület.

perek során a szakértők rendre azt a költséget fogadták el valósnak, amely a MÁV ÁBE által fizetett biztosítók számláiban szerepelt.

A mai problémák már az egyesület csődje, illetve a felszámolásának megindulása miatt keletkeztek. Ha ugyanis a kárt kifizető biztosítónak nem tud fizetni a MÁV ÁBE - mert a vagyona kevesebb a tartozásainál - akkor az előbbi, a kárt okozó autó üzembentartójától próbálja behajtani az általa már kifizetett összeget. Az eddig megszületett első fokú bírósági ítéletek vagy egyetemleges adóssá nyilvánították a kárt okozott MÁV ÁBE-ügyfelet, vagy pedig mögöttes adósként kezelik.
Az előbbi esetben a jogosult biztosító maga választhat, hogy a MÁV ÁBE-től, vagy a kárt okozott üzembentartótól kéri a teljes követelését, míg az utóbbi esetben előbb a MÁV ÁBE-től kell megkísérelni behajtani a pénzt, és ha nem fizet, csak akkor kell helytállnia a volt biztosítottnak.

Ezek az ítéletek a Polgári törvénykönyv (Ptk.) általános felelősségi, továbbá a veszélyes üzemi felelősségi szabályain alapulnak.

Eddig másodfokon még egy per sem fejeződött be, de elképzelhető, hogy a bíróság megváltoztatja az első fokú ítéletet - jegyezte meg az MTI-nek nyilatkozó szakértő. Egy másik jogi levezetés alapján ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által működtetett kártalanítási számla - felelősként - mögé állítható a MÁV ÁBE-nek, mint nem fizető biztosítónak. A károkat rendező biztosítóknak végső soron mindegy, hogy ki fizet, sőt ez utóbbi megoldással előbb jutnának a pénzükhöz. A helyzet fonákja viszont az, hogy a kártalanítási számlát az autós biztosítók "töltögetik", így végső soron a saját pénzüket kapnák vissza a biztosítók.

Lakásbiztosítás féláron? Önrésszel megoldható
Tisztességtelen feltételeket találtak egyes biztosítóknál 
Itt hagyja a profitot az UNION és az Erste
Majdnem 100 százalékos profitvesztés az Allianznál
Mi a teendő, ha összetörjük a lízingelt autót?

MTI