Még mindig nem mondtunk le az uzsoráról

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jelzése, illetve közérdekű bejelentések alapján fél tucat olyan budapesti, illetve Pest megyei magánszemélyt vizsgál, akik 20-40, esetenként 50%-os kamatra nyújtottak kölcsönt más magánszemélyeknek, vagy hitelközvetítőként károsították meg ügyfeleiket. Az eljárások között akad olyan, amelyben több mint húsz károsult érintett, fejenként 72 ezer forinttól közel 9 millió forintig terjedő uzsorakölcsönnel

A vizsgálatok eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy az uzsorakölcsönök menete az esetek többségében igen hasonló volt; az általában banki, vagy egyéb kölcsöntörlesztéssel hátralékban lévő adósok – ingatlantulajdonaik megmentése érdekében – hirdetés, vagy ismerős útján jutottak el az uzsorásokhoz, akik a kért összeget jellemzően rövid (2-3 hónapos) futamidőre, magas kamatra adták kölcsön.

A jövedelemszerzés látszatát kerülendően – a közjegyző által is hitelesített – szerződésben kamatot nem tüntettek fel, de hitelösszegként nem a ténylegesen nyújtott, hanem a már kamatokkal terhelt összeget tüntették fel és ennek erejéig az adósok ingatlanjaira jelzálogjogot jegyeztettek be.. Az adósok az uzsorakölcsön törlesztéséhez – és az erőszaktól sem visszariadó „behajtást” megelőzendően – újabb hitel felvételére kényszerültek és így egyre jobban eladósodtak.

Az ellenőrzések során egy új jelenségre is felfigyelt az adóhatóság. Előfordult olyan eset, hogy egy hitelközvetítéssel foglalkozó társaság tulajdonosa a cégéhez forduló ügyfeleket – a banki kölcsön elbírálásáig, illetve folyósításáig – 12-20%-os kamatra adott magánhitellel „segítette ki”. A magánkölcsönhöz kapcsolódóan a kamatkikötés mellett szerződési díjat és folyósítási jutalékot is felszámított, amelyek plusz bevételekhez juttatták amellett, hogy a pénzintézetek természetesen a hitelközvetítőnek járó jutalékot is megfizették a társaság számára. 

Az ilyen jellegű vizsgálatokat nehezíti, hogy a kölcsönt igénybe vevő adósok többnyire megfélemlített személyek, akik nem minden esetben mernek nyilatkozatot tenni. Az azonban már az ügyek jelenlegi állása mellett is megállapítható, hogy a kölcsönt nyújtó magánszemélyek nem szerepeltettek bevallásukban akkora jövedelmet, amely fedezetet nyújtott volna a kihelyezett hitelekre, továbbá a kölcsönnyújtásból származó jövedelmüket nem vallották be és adót sem fizettek utána. Mindezzel esetenként több tízmillióval károsították meg az állami költségvetést.
 

Privátbankár