Még nehezebb az élet: tovább csökkentek a reálbérek

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első hat hónapjában 1,3%-kal, a nettó átlagkeresetek 1,0%- kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 3,3%-os növekedése mellett) 2,2%-kal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,4%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-júniusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt - olvasható a KSH jelentésében. Elemzők szerint nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelően alakultak az adatok, akik szerint ősszel további létszámleépítések és a reálbércsökkenés ütemének fokozódása várható

2009. január–júniusban a költségvetési szférában 731 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,1%-os csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés esetében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése 1,1%-os létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 6,2%-os csökkenés következett be.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198.200 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197.000 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204.100 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3%-kal haladták meg az előző év január-júniusát. Ezen belül a versenyszférában 4,9%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,0%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,1%), az ingatlanügyletek (6,4%), az építőipar (5,9%), valamint a szállítás, raktározás (5,8%) január–júniusi keresetei.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hat hónapjában átlagosan 4,2%-kal haladta meg az előző év január-júniusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6%-kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,9%-kal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121.700 Ft-nak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89.600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 154.700 Ft). A nettó kereset így átlagosan 1,0%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,7%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,4%-os csökkenés jelentkezett.

A 211.100 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,0%-kal emelkedett az előző év január–júniusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1%-ot tett ki - olvasható a KSH jelentésében.

Az elemzők nem lepődtek meg

Nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelően alakultak a KSH által publikált reálbér- és foglalkoztatottsági adatok - vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők, akik szerint ősszel további létszámleépítések és a reálbércsökkenés ütemének fokozódása várható.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szerint megfigyelhető, hogy a magánszféra nominálbérei a korábbi 8 százalék körüli éves növekedési ütemről 5,5 százalék körüli szintre mérséklődtek az elmúlt hónapokban. Az év második felében várhatóan megugró infláció hatására (az MKB-nél éves átlagban 4,6 százalékra számítanak) a reálbérek minden bizonnyal tovább csökkennek, az esés mértéke Kondrát Zsolt szerint 2009 átlagában 3,5-4 százalék körül alakul majd. Az MKB vezető elemzője további leépítési hullámra számít ősszel.

Az MKB-nál jelenleg 8,6 százalékos fogyasztás-visszaeséssel számolnak az idén, ám Kondrát Zsolt elmondta, könnyen lehet, hogy a becslésen rontani kell majd, ha az őszi munkapiaci folyamatok kedvezőtlenül alakulnak.

Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője úgy vélte: a bérdinamika összességében a várakozásoknak megfelelően alakul, a recesszióhoz való erős alkalmazkodás nemcsak a foglalkoztatottságban, hanem a bérszínvonalon is megmutatkozik. Az elemző szerint a kedvezőtlen munkapiaci helyzetnek, amelyet a hitelszűke is tetéz, komoly visszafogó ereje lesz a lakossági fogyasztást illetően.

Németh Dávid úgy vélte, hogy ősszel újabb jelentős leépítési hullám következhet, amely akár 50 ezer embert is érinthet. Az elemző szerint a reálbércsökkenés üteme is tovább nő majd a következő hónapokban, bár ezt egy kissé ellensúlyozza a szja-sáveltolás nettó bérekre gyakorolt pozitív hatása.

Van remény: sok minden utal a válság végére
Kiskereskedelem: ennél rosszabb adatsor is lesz
Magyarázzák a politikusok a giga-végkielégítéseket
Ha ügyesek vagyunk, megéri a cafetéria - útmutató
Fizetések: "meglepi" az augusztusi borítékban 
Pedagógusok: a presztízs nő, a fizetés csökken?
Mindenki a válságra fogja a bércsökkentést

Privátbankár