Megfizet a pofátlanságért az óriáscég

A pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kormány további erőteljes lépéseket tesz az AIG helyzetének rendezése érdekében. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy csökkenjen a pénzügyi rendszert fenyegető kockázat mértéke, illetve minimalizálni lehessen az adófizetők veszteségét, írta. A kormány eddig mintegy 180 milliárd dollárt hitelt nyújtott az óriásbiztosítónak az életben maradáshoz, ezért cserébe 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban. Az AIG nem reagált az eseményekre, de Edward Liddyt, a cég vezérigazgatóját szerdán hallgatják meg a képviselőház pénzügyi bizottságában.

A kongresszus mindkét házának vezetői, republikánusok és demokraták egyaránt gyors fellépést, a jutalmak kemény megadóztatását helyezték kilátásba. Nancy Pelosi házelnök azt mondta, több bizottság dolgozik egy törvénytervezeten, amelyet talán már a héten el lehetne fogadni. "Az ország dühös, én is dühös vagyok (...) ennek véget kell vetni, a megadóztatás az egyik út" - mondta Max Baucus, a szenátus pénzügyi bizottságának demokrata párti elnöke, aki rangidős republikánus társával 70 százalékos adót javasolt kivetni az állami segélyben részesített cégeknél kifizetett vezetői jutalmakra.

A jutalmakon túl szintén közfelháborodást keltett, hogy az AIG a szövetségi segély egy részét - egyes értesülések szerint a felét, 93 milliárd dollárt, más információk szerint 120 milliárd dollárt - más intézményeknek, köztük európai bankoknak juttatott. Hatalmas összegeket kapott a Goldman Sachs bankcsoport, ezenkívül több pénzintézet, egyebek mellett a Merrill Lynch és a Morgan Stanley vezetői is extra juttatásokban részesültek az AIG segélycsomagjából. A The Wall Street Journal egyenesen azzal vádolta meg a kormányt, hogy pénzmosásra használta az AIG-t.

Obama is kiborult az óriásbiztosítóra 
Lapátra tehetik a két gigavállalatot
Obama minden pazarlást kihúz a büdzséből
Válságban a régiónk: a cechet a Nyugat állja