Energiahatékonyságra és megújuló erőforrásokra alapozott energiapolitikára van szüksége Magyarországnak, ha meg akarja változtatni jelenlegi kiszolgáltatott helyzetét az energiaellátásban - mondta el Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója sajtótájékoztatón.
Az igazgató hozzátette: az elmúlt hetek gázválsága világosan megmutatta, hogy a jelenlegi rendszer nem ad biztonságot az ország számára, ezért az energiapolitikában gyökeres változásokra van szükség. A jelenlegi jogszabályi környezet túl bonyolult, és nem támogatja a megújuló energiaforrások kiaknázását.
Az Energia Klub vezetője a sajtótájékoztatón kiemelte: a kormány elsődleges feladata az energiaellátás biztonságának garantálása, azonban az nem, hogy új erőműveket építsen. Fontos, hogy a kormány politikájában a pazarlás helyett az energiahatékonyságot, és a megújuló energiarendszerek elterjedését segítse elő.
Ha bekövetkezne egy pozitív változás az energiapolitikában, akkor a meginduló beruházások új munkahelyeket teremthetnének, valamint a hatékonyabb és tudatosabb energiafelhasználás révén a magyar gazdaság versenyképessége is növekedhet. Ennek a célnak az eléréséhez elsősorban kiszámítható környezetet biztosító jogszabályokra és pénzügyi konstrukciókra van szükség, nem pedig kommunikációs kampányokra - húzta alá Ámon Ada.
Az utóbbi időben jelentősen felerősödtek azok a hangok, amelyek ismét gigantikus beruházásokkal akarják megoldani a jelenlegi energiabiztonsági helyzetet - jelentette ki Práger András, az Energia Klub projektvezetője, hagyományos energiaforrások területen. Egy újabb atomerőmű, óriási hőerőművek, vagy a Bős-Nagymarosi vízerőmű megépítése nem jelentene megoldást a problémákra, mivel ezek nagyon drágák, szintén függenek energiahordozóktól, valamint nem állna rendelkezésre elég összeg a megépítésükre.
A liberalizált energiapiacon az állam nem vállalhat garanciát egyik óriás-beruházásra sem, a magántőkének pedig túl kockázatos egy atomerőmű megépítése. Emellett az uránbányászat sem fejlődik olyan ütemben ami biztosítékot jelenthetne, hogy 60-80 év múlva is lesz elegendő urán az atomerőművek ellátására. Ezen felül a nagy beruházásokra fordított, kétes megtérülésű összegek a megújuló energiaforrások kiaknázásának finanszírozásától vennék el a lehetőséget.
A szakember kiemelte: 2050-re a kisebb energiablokkok kerülhetnek előtérbe a nagy erőművekkel szemben, sokkal nagyobb lehetőség van a helyi telepítésű megújuló energiatermelésben, mint a más országok energiahordozóitól függő gigantikus termelésben.
Ámon Ada hozzátette: 2020-ra az egyesület számításai szerint, ha javul a jogszabályi környezet 15-16 százalékos lehet a megújuló energiatermelésből származó energia aránya a teljes magyar energiafelhasználásban.
Gyurcsány: élelmiszert adnánk gázért cserébe
Gázvita: jól vizsgáztunk, de tartsuk szárazon a puskaport
Az igazgató hozzátette: az elmúlt hetek gázválsága világosan megmutatta, hogy a jelenlegi rendszer nem ad biztonságot az ország számára, ezért az energiapolitikában gyökeres változásokra van szükség. A jelenlegi jogszabályi környezet túl bonyolult, és nem támogatja a megújuló energiaforrások kiaknázását.
Az Energia Klub vezetője a sajtótájékoztatón kiemelte: a kormány elsődleges feladata az energiaellátás biztonságának garantálása, azonban az nem, hogy új erőműveket építsen. Fontos, hogy a kormány politikájában a pazarlás helyett az energiahatékonyságot, és a megújuló energiarendszerek elterjedését segítse elő.
Ha bekövetkezne egy pozitív változás az energiapolitikában, akkor a meginduló beruházások új munkahelyeket teremthetnének, valamint a hatékonyabb és tudatosabb energiafelhasználás révén a magyar gazdaság versenyképessége is növekedhet. Ennek a célnak az eléréséhez elsősorban kiszámítható környezetet biztosító jogszabályokra és pénzügyi konstrukciókra van szükség, nem pedig kommunikációs kampányokra - húzta alá Ámon Ada.
Az utóbbi időben jelentősen felerősödtek azok a hangok, amelyek ismét gigantikus beruházásokkal akarják megoldani a jelenlegi energiabiztonsági helyzetet - jelentette ki Práger András, az Energia Klub projektvezetője, hagyományos energiaforrások területen. Egy újabb atomerőmű, óriási hőerőművek, vagy a Bős-Nagymarosi vízerőmű megépítése nem jelentene megoldást a problémákra, mivel ezek nagyon drágák, szintén függenek energiahordozóktól, valamint nem állna rendelkezésre elég összeg a megépítésükre.
A liberalizált energiapiacon az állam nem vállalhat garanciát egyik óriás-beruházásra sem, a magántőkének pedig túl kockázatos egy atomerőmű megépítése. Emellett az uránbányászat sem fejlődik olyan ütemben ami biztosítékot jelenthetne, hogy 60-80 év múlva is lesz elegendő urán az atomerőművek ellátására. Ezen felül a nagy beruházásokra fordított, kétes megtérülésű összegek a megújuló energiaforrások kiaknázásának finanszírozásától vennék el a lehetőséget.
A szakember kiemelte: 2050-re a kisebb energiablokkok kerülhetnek előtérbe a nagy erőművekkel szemben, sokkal nagyobb lehetőség van a helyi telepítésű megújuló energiatermelésben, mint a más országok energiahordozóitól függő gigantikus termelésben.
Ámon Ada hozzátette: 2020-ra az egyesület számításai szerint, ha javul a jogszabályi környezet 15-16 százalékos lehet a megújuló energiatermelésből származó energia aránya a teljes magyar energiafelhasználásban.
Gyurcsány: élelmiszert adnánk gázért cserébe
Gázvita: jól vizsgáztunk, de tartsuk szárazon a puskaport
MTI
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
