Megvan az oka, miért nem élünk bérlakásban

Az osztrák bérlakásépítési rendszer eredménye egy megfizethető lakbér, amely jóval alacsonyabb, mint egy lakáshitel havi törlesztőrészlete

Osztrák mintán alapuló, nonprofit társaságok által, de állami támogatással épített bérlakás szektor létrehozását szorgalmazta újra a nagy építőanyagipari társaságokat tömörítő Társaság a Lakásépítésért Egyesület.

A kilátásba helyezett 1.800 milliárd forintos építési beruházás prioritásai közül hiányzik a lakásépítés, ennek az az oka, hogy szemben például az útépítéssel, ez a szektor nem tud "részt vállalni a pártfinanszírozásból" - mondta Vidor Győző, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnökségi tagja. A válság hatására a lakásépítés évi 20 ezer darab alá csökkenhet, márpedig 10 ezer lakás kiesése 60 milliárd forint adótól fosztja meg az államot, és 40 milliárddal többet kell költenie munkanélküli ellátásra - tette hozzá.

Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Téglás Szövetség nevében csalókának nevezte a mai helyzetet. A múlt évben még biztosan felépült 36 ezer lakás - a végleges adatok hamarosan megjelennek -, viszont az induló építkezésekből és a visszaesett építőanyag-eladásokból erős csökkenésre lehet számítani. Miután a lakásépítő cégek, és mögöttük az anyaggyártók 100-150 ezer embernek adnak munkát, akár több tízezer dolgozót kell elbocsátaniuk - tette hozzá.

Nemzetközi példákat mutatva idézte a belga megoldást, ahol az új lakások áfáját - átmenetileg - 21 százalékról 6-ra csökkentették, és tervbe vették, hogy a következő évtizedben megduplázzák a bérlakások számát. Finnországban a bérlakásépítésre felvett hitel kamatának 70 százalékát vállalja át az állam, Franciaországban 340 millió eurót különített el az állam 100 ezer bérlakás felépítésére, míg Írországban aki az első lakását vásárolja, az 30 százalékkal több hitelt kap a normálhoz képest.

Vidor Győző, aki a társaságban viselt tisztsége mellett a Xella délkelet-európai regionális igazgatója, arról is beszélt, hogy az EU szociális bérlakásra, valamint a munkaerő mobilitását segítő lakásépítésre ad támogatást. A mai magyar középosztály még bőven szociálisan támogatandónak számít az uniós normatívák szerint - mondta.

Az építésügy, és ezen belül a lakásépítés államigazgatási szétdarabolását kifogásolta Földi Tamás, a Rigips Hungária Kft. ügyvezetője, aki a Magyar Építőanyagipari Szövetséget képviselte a tájékoztatón. Ő ismertette az osztrák bérlakásépítési rendszert, amelynek magyarországi meghonosítását már évek óta szorgalmazza a Társaság a Lakásépítésért Egyesület.

Ausztriában bankok, biztosítók, szakszervezetek, önkormányzatok is alapítanak nonprofit bérlakásépítő társaságokat. Ezek az állami költségvetés éves bevételének egy százalékát kapják meg támogatásként, amit a tartományok kiegészíthetnek. Magát az építést piaci alapon szakcégek végzik, a minőséget az építtetők ellenőrzik, mivel az ő feladatuk a felépült lakások működtetése is. Egy lakás éves rezsije fele az ugyanakkora nagyságú magyar lakásénak. Miután legfeljebb 3 százalék nyereséget érhet el egy ilyen társaság, az építés is olcsóbb, plusz ehhez jön a támogatás, továbbá a befolyó lakbérek összege. Ezek eredőjeként jön ki egy megfizethető lakbér, amely jóval alacsonyabb, mint egy tulajdonba vásárolt lakás hitelének a havi törlesztőrészlete. Ez utóbbit kellene elérni Magyarországon is - mondta Földi Tamás -, mivel jelenleg ugyanannyi a havi törlesztőrészlet, mint a lakbér, így kevesen akarnak bérlakásba költözni.

Eltűntek a befektetők a magyar ingatlanpiacról
Lakáspiac: nincs mese, alkudni kell 
A bérlakás lehetne az utolsó mentsvár - ha lenne

MTI