Mi lesz az elbocsátott közszolgákkal?

Palócz Éva emlékeztetett: az államháztartás pénzügyi egyensúlya az őszi-téli hónapokban általában többletet mutat. A mostani, időközi számokból – azaz, hogy az éves hiány 82 százaléka „teljesül” május végére – nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az újonnan megalakuló kormány mozgásterére vonatkozóan.

A szakember megjegyezte: a 4,5 százalékos hiánycél a tavalyi felelősségteljes pénzgazdálkodás alapján, és minden egyéb feltételt változatlannak tekintve lenne tarható. Ennél kicsivel magasabb lehet a valós szám, mert a kutató szerint mind a Nemzetközi Valutaalap, mind az Európai Unió hajlandó lesz kissé felemelni a magyar hiánycél plafonját.

 „Valószínű, hogyha az IMF és az Euróapi Unió is rábólint a némileg magasabb hiánycélra, azt a befektetők is elfogadják majd” – érvelte Palócz Éva, hozzátéve: a többi országnak is olyan óriási a deficitje, hogy Magyarország esetében is elképzelhető és indokolható is az enyhe lazítás. A piaci hírek most öt százalék körüli lehetséges idei hiánycélról szólnak.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy látja: a képviselők számának csökkentése lehet az első lépés az önkormányzatok tervezett reformjában, ez léphető meg reálisan idén az új kormányzat részéről. 

Az önkormányzati hivatalok és a közigazgatás átalakítása viszont létszámcsökkentéssel is jár, a Kopint-Tárki szerint pár tízezer főt bocsáthatnak el, ám Palócz szerint ez attól is függ, milyen ütemben valósítja meg az új kormány az átszervezést. „Nem lehet egyszerre százezer embert elbocsátani, erre nincs is szükség egyébként” – mondta a szakember a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

Megjegyezte: ha ezzel egyidejűleg megmozdul felfelé a munkaerő-piac, nő a felvevőképessége, a leépített személyek – lévén jellemzően képzettek – viszonylag könnyen el tudnak majd helyezkedni.

Semmi sem állhat a Fidesz-kétharmad útjába?  
Május 20-án állhat fel az Orbán-kormány  
Május végére a hiány 82%-át érhetjük el
A Fidesz egyszerűsítene a bürokrácián

Privátbankár