Miért lett 11,5%-os a magyar alapkamat?

Bár a monetáris tanács október 20-i ülésén egyhangúlag szavaztak a tagok az alapkamat szinten tartására, már elhangzottak olyan vélemények is, miszerint szükség esetén készen kell állni a szigorításra; két nappal később rendkívüli ülésen döntöttek az alapkamat 300 bázispontos emeléséről, 11,5 százalékra, a forint elleni spekulációk kivédése érdekében.

Az október 20-i ülésről pénteken közzétett jegyzőkönyv szerint  a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a globális pénzügyi piac bizonytalansága miatt a monetáris politikának kiváró stratégiát érdemes követnie. Többen azt hangsúlyozták, hogy a pénzügyi zavarok ellenére egy váratlan kamatemelésre továbbra sincs szükség, mert ez akár súlyosbíthatná is a problémákat. Mások ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy szükség esetén a monetáris tanácsnak készen kell állnia egy jelentősebb mértékű kamatemelés végrehajtására.


Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron

A tanácstagok kiemelték, hogy a globális pénz- és tőkepiaci bizonytalanság Magyarországra is átterjedt. Magyarország sérülékenységét a múltbeli makrogazdasági problémák, és magas
adósságállomány mellett az ország gazdasági integrációja is növeli, ezért a pillanatnyi helyzetben a legfontosabb gazdaságpolitikai kihívást a pénzügyi stabilitás megőrzése jelenti.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az MNB intézkedései segítettek a finanszírozás megújítási kockázatainak csökkentését a magyar pénz- és tőkepiacokon.

Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, Ön mire költené a banki tőkeemelésre szánt 300 milliárdos vésztartalékot? Szavazzon!

A piacok kölcsönös függősége miatt részpiaci zavarok más piacokra is átterjedhetnek, ezért a működési problémák kezeléséhez világszerte állami beavatkozásokra volt szükség. Ennek kapcsán az ülésen többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar államnak a nagy országok kormányaihoz képest lényegesen kevesebb eszköz áll rendelkezésére, de a külföldi intézmények, különösen a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval történő kooperáció segíthet a pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklésében.

A tanácstagok megítélése szerint a kereskedelmi bankok devizahitelezési aktivitásának visszaesése komoly veszélyt jelentene. Bár a devizahitelezés kockázataira többször felhívta a figyelmet a jegybank az elmúlt években, a devizahitelezés súlyát csak fokozatosan lehet csökkenteni. A jegybanki intézkedések és a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal ugyanakkor segítheti a pénz- és devizapiacok egészséges működésének megőrzését, ami a devizahitelezési üzletág kilátásait is javítja.

A tanácstagok megítélése szerint a növekedési kilátások romlása miatt a hazai makrogazdasági környezet alapvetően támogatja a dezinflációt. Egyes tanácstagok szerint a globális pénzügyi válság a világgazdaság kibocsátására is negatívan hathat.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az inflációs cél elérésének külső feltételei javultak a nyersanyag- és élelmiszerpiaci áremelkedés korrekciójának köszönhetően. Megoszlott ugyanakkor a tanácstagok megítélése az inflációs várakozások megítélése kapcsán. Többen hangsúlyozták, hogy a kedvezőtlen folyamatok hatására az inflációs várakozások mérséklődhettek, amit az elemzői előrejelzések csökkenése is megerősít.

Az inflációs várakozások mérséklődését az infláció közelmúltbeli csökkenése és a visszatekintő árazási magatartás is támogathatta. Mások ugyanakkor úgy látták, hogy a monetáris politikának továbbra is kihívást jelent az inflációs várakozások problémája.

Szépített a forint
Amerika magával rántja a fejlett világot
Megdöglött az angol puma, ütik a fontot
A forint sem tud kifogni az infláción

MTI